kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Bajor Andor - Rakéta Regényújság 1980-1981. (vegyes számok) (51 db) I-III. [antikvár]
 
Mrs. Bixby és az ezredes bundája ROALDDAHL Mr. Bixby és neje egy eléggé kicsiny New York-i lakásban lakott. Mr. Bixby közepes keresetű fogász volt, Mrs. Bixby nagydarab, élveteg, nedves ajkú asszony. Havonta egyszer, mindig péntek délutánonként Mrs. Bixby a Pennsylvania pályaudvaron felszállt a vonatra, hogy meglátogassa idős nagynénjét Baltimore-ban. Az éjszakát is ott töltötte, és másnap tért vissza New Yorkba, még időben, hogy férjének vacsorát főzhessen. Mr. Bixby mindezt jóindulattal tűrte. Tudta,...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mrs. Bixby és az ezredes bundája ROALDDAHL Mr. Bixby és neje egy eléggé kicsiny New York-i lakásban lakott. Mr. Bixby közepes keresetű fogász volt, Mrs. Bixby nagydarab, élveteg, nedves ajkú asszony. Havonta egyszer, mindig péntek délutánonként Mrs. Bixby a Pennsylvania pályaudvaron felszállt a vonatra, hogy meglátogassa idős nagynénjét Baltimore-ban. Az éjszakát is ott töltötte, és másnap tért vissza New Yorkba, még időben, hogy férjének vacsorát főzhessen. Mr. Bixby mindezt jóindulattal tűrte. Tudta, hogy Maud néni Baltimore-ban lakik, és azt is, hogy felesége nagyon szereti az idős hölgyet. Igazán nem lett volna értelme, hogy kifogást emeljen a havonta egyszeri boldog találkozás ellen. - Rendben van, csak azt ne kívánd, hogy T elkísérjelek - mondogatta eleinte. ' - Ugyan, drágám, hogy is kívánnám - fe- ; lelt Mrs. Bixby -, végtére is nem a te nagy- ^ nénéd, hanem az enyém. i így hát a dolog rendben volt. Később azonban úgy alakult, hogy a nagynéniből csupán megfelelő alibi lett. A harma- ' dik egy „ezredes"-ként ismert úriember képében ravaszul meghúzódott a háttérben, és hős-nőnk .baltimore-i tartózkodásának nagy részét ennek a kóficnak a társaságában töltötte. Az í ezredes nagy jómódban élt. Felesége nem volt, gyermekek sem vették körül, csak egy-két diszkrét, hűséges szolgáló, és Mrs. Bixby távollétében lovaglásban és rókavadászafban talált ' vigaszra. Ez a kellemes kapcsolat Mrs. Bixby és az ezredes között éveken át zavartalanul tartott. Olyan ritkán találkoztak - évente mindössze tizenkét alkalommal, ami igazán nem sok hogy alig vagy egyáltalában nem unhatták meg egymást. Ellenkezőleg: a találkozások közötti hosszú várakozás a szívek hevét csak fokozta, és minden összeborulás izgc imassá vált. - Halihó -.kiáltotta az ezredes, amikor nagy kocsijával a pályaudvaron várta. - Majdnem elfelejtettem, hogy milyen elragadó vagy. Gye-! rünk. így telt el nyolc év. Éppen karácsony előtt történt, hogy Mrs. Bixby a baltimore-i pályaudvaron várakozott' a New Yorkba induló vonatra. A találkozás í v még a szokottnál is kellemesebb volt, és Mrs. Bixby igen jó hangulatban álldogált. Az ezredes társasága mindig felvidította. Ez a férfi el tudta hitetni vele, hogy különleges tehetségekkel megáldott, igen figyelemreméltó asszony, és mérhetetlenül izgalmas is Nem úgy a fogász férj mellett; annál mintha várószobában, képes újságok közi üldögélő örök páciens lenne, akit mostanában csak nagy ritkán szólítanak be, hogy a rózsaszínű ujjak kezelésbe vegyék. Az ezredes utasított, hogy adjam át ezt önnek - szólalt meg mellette egy hang. Megfordult, és megpillantotta Wilkinst, az ezredes inasát, alacsony, szürkés bőrű fickót, aki egy nagy, lapos papírdobozt nyomolt a kezébe. - Úristen - kiáltotta elragadtatva. - Szent egek, milyen óriási doboz! Mi van benne, Wil-kins? Van valami üzenet? Üzent valamit? - Üzenet nincs - felelte az inas, és távozott. Amint már a vonaton volt, Mrs. Bixby behurcolta a csomagot a női toalett magányába, és magára zárta az ajtót. Micsoda izgalom! Karácsonyi ajándék az ezredestől. Nekiállt kibogozni a szalagot. „Fogadok, hogy ruha -mondta hangosan. - Lehet, hogy kettő. Vagy egy csomó gyönyörű alsónemű. Nem nézem meg, csak megtapogatom, és próbálom kitalálni. A színét is. És azt is, hogy mennyibekerült." Behunyt szemmel felemelte a doboz fedelét. Fél kézzel belenyúlt. A tetején selyempapír volt; érezte és hallotta is a zizegését. Valami boríték vagy névjegy is volt mellette. Nem törődött vele, matatni kezdett a papír alatt, és ujjai gyöngéd simogatással siklottak végig. - Úristen! - kiáltotta. - Ez nem lehet igaz! Tágra nyitotta a szemét, és a bundára meredt. Aztán kirántotta a dobozból. Á vastag prém csodálatos hangon súrlódott a papírhoz, ahogy széthajtotta, és amikor teljes hosszában a kezében tartotta, annyira gyönyörű volt, hogy még a lélegzete is elállt. Még soha életében nem látott ilyen gyönyörű nercet. Mert, ugye, nerc? Noná hogy nerc! És milyen csodálatos a színe! Majdnem teljesen fekete, de amikor az ablakhoz közelebb tartotta, kiderült, hogy sötétkék árnyalat is van benne, mélykék, kobaltkék. A címkére esett a pillantása. Vad labrador nerc - állt rajta egyszerűen. Semmi más, az sem, hogy hol vették, semmi. De ez - mondta rnagának - talán az ezredes müve. Az öreg róka vigyáz, hogy ne hagyjon nyomot. Okos. De az isten szerelmére, mennyibe kerülhetett? Alig mert rágondolni. Négy-, öt-, hatezer dollár? Talán még több is. Egyszerűen nem tudta levenni szemét a bundáról. És alig várta, hogy felpróbálhassa. Gyorsan kibújt egyszerű piros kabátjaból, kicsit lihegett - nem tehetett róla -, és a szeme kitágult. Úristen, milyen a fogása! És ezek a széles ujjak, visszahajtott mandzsetták! Ki is mondta egyszer neki, hogy a bundák ujjait nőstény állatok prémjéből készítik, a többit meg a hímekéből? Valaki mondta. Talán Joan Rutfield, bár Joan hogyan érthetne a nercbundákhoz? A nagy, fekete bunda úgy borult testére, mintha második bőre lenne. Csuda! Milyen fura érzés! A tükörbe nézett. Fantasztikus! Hirtelen egész lénye megváltozott. Elragadó, gazdag, csillogó, hatalmas lett egyszerre, és micsoda önbizalmát adott! Ebben a bundában aztán akárhová elmehet, és az emberek úgy nyüzsögnek körülötte majd, mint a nyulak. Az egész túl szép volt ahhoz, hogy szavakkal ki lehessen fejezni. Mrs. Bixby kivette a még mindig a dobozban heverő borítékot. Felnyitotta és előhúzta az ezredes levelét. Egyszer említetted, hogy szereted a nercet, ezért vettem neked ezt a bundái. Állítólag jó darab. Kérlek, fogadd el búcsúajándékként legjobb kívánságaimmal együtt. Ügy dönt öt lem, hogy nem találkozom veled többé. Viszontlátásra és sok szerencsét.
Bajor Andor művei
Balázs József művei
Bán Zsuzsa művei
Bárány Tamás művei
Békeffi László művei
Bertha Bulcsu művei
Bor Ambrus művei
Császár István művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
A szerzőről
Csurka István művei
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Déry Tibor művei
A szerzőről
Dosztojevszkij művei
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.) orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-ideológiai regény vagy eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.

Hadmérnöknek tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Egyre inkább az irodalom és a publicisztika, illetve a korabeli szellemi mozgalmak felé fordult figyelme. Első sikeres alkotása Szegény emberek (1845–46) címen jelent meg 1848-ban. Bátyjával többször kísérelt meg lapokat, folyóiratokat megjelentetni (pl. Vremja – Az Idő címmel) – sikertelenül.

Bár sohasem csatlakozott semmilyen mozgalomhoz, szervezethez, mégis megvádolták, hogy tagja volt az utópista szocializmus nézeteit képviselő, ateista Petrasevszkij-körnek. Felségárulás vádjával halálra ítélték (1849), s több társával együtt alávetették annak a megalázó és félelmetes helyzetnek, hogy csak a vesztőhelyen, az ítéletre várva kaptak kegyelmet. Az ítéletet a cár többéves száműzetésre, majd az ezt követő katonai szolgálatra módosította.

A száműzetést állítólag élete egyik meghatározó pozitív élményének tartotta, itteni élményei alapján készítette Feljegyzések a holtak házából (1862) című emlékiratregényét.

Az 1860–70-es években hosszas utazásokat tett Nyugat-Európában, de – szemben kortársaival – a Nyugat inkább taszította, mint vonzotta. Utazásai során ismerkedett meg a különböző szerencsejátékokkal, s eluralkodott rajta a játékszenvedély, emiatt is sokat küszködött anyagi gondokkal. Ez az élményalapja A játékos (1866) című kisregényének.

Az író 1881. január 28-án este súlyos tüdőtágulatban hunyt el, s Szentpéterváron az Alekszandr Nyevszkij-kolostor temetőjében helyezték örök nyugalomra. Temetése eseményszámba ment, rengetegen jelentek meg, hogy utolsó útjára elkísérjék.
Feleki László művei
Fukazava Hicsiro művei
Füst Milán művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáli István művei
Galsai Pongrác művei
Heltai Jenő művei
Marosi Gyula művei
Maupassant, Guy de művei
Mesterházi Lajos művei
A szerzőről
Mikszáth Kálmán művei
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.

1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.

Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.

Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.

1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.

1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.

1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Miskolczi Miklós művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Molnár Ákos művei
A szerzőről
Móra Ferenc művei
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)

Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Mózes Lajos művei
Nam Cao művei
Naoya Shiga művei
Nemes György művei
Németh Andor művei
Odze György művei
Ottlik Géza művei
Örkény István művei
Örley István művei
Tersánszky Józsi Jenő művei
A szerzőről
Vámos Miklós művei
Született Budapesten, 1950. január 29-én.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).

Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).

Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.

A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.

Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)

Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.

Végh Antal művei
Vercors művei
Vészi Endre művei
Weöres Sándor művei
Zám Tibor művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet