kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Áfra János - Prae 2012/3. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/537/5046537.jpg "Áfra János - Prae 2012/3. [antikvár]")
Prae 2012/3. [antikvár]
Áfra János, Bajtai András, Benedek Szabolcs, Borbély Szilárd, Csobánka Zsuzsa, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Fehér Renátó, Finy Petra, Gerevich András, Gergely Borbála, Györffy Ákos, Ijjas Tamás, Izsó Zita, Jahoda Sándor, Jódal Kálmán, Juhász Ferenc, Kabai Lóránt, Kele Fodor Ákos, Kemény István, Kemény Lili, Király Zoltán, Kollár Árpád, Korpa Tamás, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Kürti László, Lanczkor Gábor, László Noémi, Magyari Andrea, Marczinka Csaba, Marno János, Miklya Anna, Molnár Illés, Nagy Márta Júlia, Nagypál István, Neil Gaiman, Nemes Z. Márió, Németh Bálint, Nyilas Atilla, Orcsik Roland, Schein Gábor, Simon Márton, Sirokai Mátyás, Szálinger Balázs, Szijj Ferenc, Szőcs Petra, Szöllősi Mátyás, Térey János, Tolvaj Zoltán, Tóth Kinga, Turányi Tamás, Túri Tímea, Ughy Szabina, Vécsei Rita Andrea, Závada Péter, Zemlényi Attila, Zilahi Anna, Zsillé Gábor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1440 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Prae 2012/3. [antikvár]
Szerző:
Áfra János
,
Bajtai András
,
Benedek Szabolcs
,
Borbély Szilárd
,
Csobánka Zsuzsa
,
Deres Kornélia
,
Fecske Csaba
,
Fehér Renátó
,
Finy Petra
,
Gerevich András
,
Gergely Borbála
,
Györffy Ákos
,
Ijjas Tamás
,
Izsó Zita
,
Jahoda Sándor
,
Jódal Kálmán
,
Juhász Ferenc
,
Kabai Lóránt
,
Kele Fodor Ákos
,
Kemény István
,
Kemény Lili
,
Király Zoltán
,
Kollár Árpád
,
Korpa Tamás
,
Krusovszky Dénes
,
Kukorelly Endre
,
Kürti László
,
Lanczkor Gábor
,
László Noémi
,
Magyari Andrea
,
Marczinka Csaba
,
Marno János
,
Miklya Anna
,
Molnár Illés
,
Nagy Márta Júlia
,
Nagypál István
,
Neil Gaiman
,
Nemes Z. Márió
,
Németh Bálint
,
Nyilas Atilla
,
Orcsik Roland
,
Schein Gábor
,
Simon Márton
,
Sirokai Mátyás
,
Szálinger Balázs
,
Szijj Ferenc
,
Szőcs Petra
,
Szöllősi Mátyás
,
Térey János
,
Tolvaj Zoltán
,
Tóth Kinga
,
Turányi Tamás
,
Túri Tímea
,
Ughy Szabina
,
Vécsei Rita Andrea
,
Závada Péter
,
Zemlényi Attila
,
Zilahi Anna
Zsillé Gábor
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 270 mm
Benedek Szabolcs 1973-ban született Budapesten. Írásai rendszeresen olvashatók napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Számos regény és novella szerzője. 2010-ben József Attila-díjat kapott.
Deres Kornélia (Miskolc, 1987) költő, színháztörténész. Egyetemi és doktori tanulmányait az ELTE BTK-n végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató. Ösztöndíjas kutatóként az Universität zu Köln és a CEU intézményeiben is dolgozott. 2003 óta publikál. Verseit nemzetközi és hazai folyóiratok közölték, többek között az Asymptote, The Literary Review és Denver Quarterly. Szépirodalmi szövegeit angol, német, lengyel, cseh, szerb, román, bolgár nyelvekre fordították. 2017 óta tehetséggondozó íróműhelyeket vezet: JAK Líraműhely, Amper Műhely, Rakpart3 színházi íróműhely. A Szépíró-díj kurátora, a Petri-díj jelölőbizottságának tagja. A Negyed irodalmi folyóirat szerkesztője, a Biztonságos terek (FESZ) projekt munkatársa, a Délkör tagja. Fontosabb díjai, ösztöndíjai: Móricz-ösztöndíj (2011), Makói Medáliák-díj (2012), DAAD kutatói ösztöndíj (2013), Visegrád Irodalmi Ösztöndíj (2014, 2018), Visegrad–OSA kutatási ösztöndíj (2018); Humboldt posztdoktori ösztöndíj (2020), CEU IAS Junior Core Fellowship (2021), Bolyai-ösztöndíj (2021). Eddigi kötetei: Szőrapa (versek, JAK-Prae, 2011); Képkalapács: színház, technológia, intermedialitás (monográfia, JAK-Prae, 2016); Bábhasadás (versek, Jelenkor, 2017); Emma és Elefánt (mese, Tessloff Babilon, 2018); Besúgó Rómeó, meglékelt Yorick: dokumentumszínház, újrajátszás és az archívumok felnyitása (monográfia, Kronosz, 2022). A BOX a szerző harmadik verseskötete.
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Költő, kritikus.
1989 októberében született Szombathelyen. Költő, kritikus. 2007-ben részt vett a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán, ahol alkalmazott írói és irodalmi referens képesítést szerzett. Többször díjazott volt a Kárpát-medencei diákírók, diákköltők sárvári találkozóján vers és tanulmány kategóriában. 2007 óta publikál. Verseit többek között az Alföld, a Csillagszálló, az Élet és Irodalom, az Ex Symposion, a Hévíz, a Kalligram, a Litera.hu, a Műút és a Prae is közölte. Kritikái jelentek meg a FÉLonline.hu-n, a kulter.hu-n, a prae.hu-n, a Jelenkorban, a Magyar Narancsban, a Szkholionban és a Tiszatájban is. Tanulmányokat, esszéket, tudósításokat, publicisztikai írásokat is rendszeresen közöl. Szerepelt a Beszámított veszteség, a Szép versek 2011, Az év versei 2013 és a Szép versek 2013 című antológiákban. 2010-ben és 2011-ben Petri György-díjra jelölték. A József Attila Kör, a Körhinta Kör és az Apokrif folyóirat körének tagja. Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója. Érdeklődési területei: a Beszélő folyóirat története, esztétikum és politikum kapcsolata; szamizdat-irodalom és sajtó. Több konferencián vett részt és tartott előadást Petri György költészetéről. 2012/2013-ban két szemeszteren keresztül a prágai Károly Egyetem vendéghallgatója volt Erasmus és EILC-ösztöndíjjal. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat kapott.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Zelk Zoltán-díj (2014), A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíja (2018)
A Magvetőnél megjelent művei
Garázsmenet (2014), Holtidény (2018)
1989 októberében született Szombathelyen. Költő, kritikus. 2007-ben részt vett a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán, ahol alkalmazott írói és irodalmi referens képesítést szerzett. Többször díjazott volt a Kárpát-medencei diákírók, diákköltők sárvári találkozóján vers és tanulmány kategóriában. 2007 óta publikál. Verseit többek között az Alföld, a Csillagszálló, az Élet és Irodalom, az Ex Symposion, a Hévíz, a Kalligram, a Litera.hu, a Műút és a Prae is közölte. Kritikái jelentek meg a FÉLonline.hu-n, a kulter.hu-n, a prae.hu-n, a Jelenkorban, a Magyar Narancsban, a Szkholionban és a Tiszatájban is. Tanulmányokat, esszéket, tudósításokat, publicisztikai írásokat is rendszeresen közöl. Szerepelt a Beszámított veszteség, a Szép versek 2011, Az év versei 2013 és a Szép versek 2013 című antológiákban. 2010-ben és 2011-ben Petri György-díjra jelölték. A József Attila Kör, a Körhinta Kör és az Apokrif folyóirat körének tagja. Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója. Érdeklődési területei: a Beszélő folyóirat története, esztétikum és politikum kapcsolata; szamizdat-irodalom és sajtó. Több konferencián vett részt és tartott előadást Petri György költészetéről. 2012/2013-ban két szemeszteren keresztül a prágai Károly Egyetem vendéghallgatója volt Erasmus és EILC-ösztöndíjjal. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat kapott.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Zelk Zoltán-díj (2014), A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíja (2018)
A Magvetőnél megjelent művei
Garázsmenet (2014), Holtidény (2018)
1978-ban született, író, költő, újságíró.
2008 óta jelennek meg könyvei, eddig összesen 30.
Verseskötetei:
Histeria grandiflora (2006)
Folyékony tekintet (2013)
Regényei:Madárasszony (2012, 2019)
Akkor is (2018)
Legismertebb, gyerekek számára írt könyvei:Iskolások kézikönyve (2014)
A tesó-ügy (2009)
Az ovi-ügy (2009)
Többször nyert gyerekkönyves pályázatokon és részesült az NKA alkotói ösztöndíjában; Lackfi Jánostól megkapta a Nizzai Kavicsdíjat, a Képmás Magazin pályázatán pedig egy interjújáért elnyerte a Média a Nemzedékekért-díjat.A Marlenka a harmadik regénye.
2008 óta jelennek meg könyvei, eddig összesen 30.
Verseskötetei:
Histeria grandiflora (2006)
Folyékony tekintet (2013)
Regényei:Madárasszony (2012, 2019)
Akkor is (2018)
Legismertebb, gyerekek számára írt könyvei:Iskolások kézikönyve (2014)
A tesó-ügy (2009)
Az ovi-ügy (2009)
Többször nyert gyerekkönyves pályázatokon és részesült az NKA alkotói ösztöndíjában; Lackfi Jánostól megkapta a Nizzai Kavicsdíjat, a Képmás Magazin pályázatán pedig egy interjújáért elnyerte a Média a Nemzedékekért-díjat.A Marlenka a harmadik regénye.
Izsó Zita, Gérecz Attila-díjas költő, műfordító, drámaíró.
Testvérével, Nórával közösen írt színdarabjukkal 2005-ben megnyerték a Magyar Rádió drámapályázatát. Első verseskötete 2011-ben jelent meg (Tengerlakó, FISZ.) 2013-ban Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat, 2015-ben Babits Mihály műfordító ösztöndíjat, 2016-ban NKA alkotói támogatást kapott.
Második kötete 2014 őszén jelent meg Színről színre címmel a PRAE Palimpszeszt kiadó gondozásában.
Jelenleg a FISZ és a Jelenkor Kiadó világirodalmi sorozatának szerkesztője, továbbá Ayhan Gökhannal közösen szerkeszti az Üveghegy című gyerekirodalmi oldalt (uveghegy.com) és az Átjáró kulturális és közéleti blogot (ayhanizso.blogspot.com).
Testvérével, Nórával közösen írt színdarabjukkal 2005-ben megnyerték a Magyar Rádió drámapályázatát. Első verseskötete 2011-ben jelent meg (Tengerlakó, FISZ.) 2013-ban Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat, 2015-ben Babits Mihály műfordító ösztöndíjat, 2016-ban NKA alkotói támogatást kapott.
Második kötete 2014 őszén jelent meg Színről színre címmel a PRAE Palimpszeszt kiadó gondozásában.
Jelenleg a FISZ és a Jelenkor Kiadó világirodalmi sorozatának szerkesztője, továbbá Ayhan Gökhannal közösen szerkeszti az Üveghegy című gyerekirodalmi oldalt (uveghegy.com) és az Átjáró kulturális és közéleti blogot (ayhanizso.blogspot.com).
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Kemény Lili 1993-ban született, Budapesten. Tizenöt éves korában publikált először verset, majd azóta folyamatosan, többek között a Literán, valamint a Holmi, a Műút, a Csillagszálló, az Eső, az Irodalmi Jelen hasábjain. Nemcsak verseket ír, hanem dalokat is, a Kisszínes zenekar tagja.
Kemény Lili oly sok pályatársához hasonlóan a Sárvári Diákírók, Diákköltők Országos versenyén tűnt fel, de háromszor megnyerte a miskolci Deákpoézis költői versenyt is. Tíz kortársával megalakította a Körhinta kört, melynek tagjaként felolvasott már Budapesten (Nyitott Műhely, R33-stúdió, Műcsarnok, Tűzraktér, Vízraktér), Kapolcson, Szegeden, Miskolcon, Pécsett és a szigligeti JAK-táborban.
Kemény Lili egyébként Kemény István költő lánya. „Lili első verseit jó négy éve olvastam először. Akkor leesett tőlük az állam. Azóta volt időm hozzászokni a jelenséghez, úgyhogy Lilivel és a verseivel igazából nincs más dolgom, mint büszkének lenni rájuk.” – fogalmazott egy interjúban Kemény István.
A versírás meg is hozta Lili számára a sikert, 2010 végén megkapta a Petri György-díjat, amelyet akkor ítélt oda először a kuratórium (Forgách András, Karádi Éva, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs). A díjat az N&N Galéria hozta létre Petri halálának tízesztendős évfordulója kapcsán olyan fiatal tehetségek számára, akiknek még nem jelent meg önálló kötetük, de arra érdemesnek találják őket. Ugyanis a díjjal járó egyik jutalom az, hogy a Magvető kiadja a nyertes első kötetét. Tóth Krisztina, aki az Élet és Irodalomban laudálta, úgy fogalmazott, hogy Kemény Lili: „Nem megtanulta azt, amit tud, hanem egyszerűen tudja. Eleve költő.”. Méghozzá olyan, aki egyszerre tud írni rímes verset és szavadverset is, és jó megfigyelőképessége, nyelvérzéke, humora révén már most egyéni hangja van a költészetének.
A Magvető kiadásában megjelent könyve:
Madaram (2011)
Kemény Lili oly sok pályatársához hasonlóan a Sárvári Diákírók, Diákköltők Országos versenyén tűnt fel, de háromszor megnyerte a miskolci Deákpoézis költői versenyt is. Tíz kortársával megalakította a Körhinta kört, melynek tagjaként felolvasott már Budapesten (Nyitott Műhely, R33-stúdió, Műcsarnok, Tűzraktér, Vízraktér), Kapolcson, Szegeden, Miskolcon, Pécsett és a szigligeti JAK-táborban.
Kemény Lili egyébként Kemény István költő lánya. „Lili első verseit jó négy éve olvastam először. Akkor leesett tőlük az állam. Azóta volt időm hozzászokni a jelenséghez, úgyhogy Lilivel és a verseivel igazából nincs más dolgom, mint büszkének lenni rájuk.” – fogalmazott egy interjúban Kemény István.
A versírás meg is hozta Lili számára a sikert, 2010 végén megkapta a Petri György-díjat, amelyet akkor ítélt oda először a kuratórium (Forgách András, Karádi Éva, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs). A díjat az N&N Galéria hozta létre Petri halálának tízesztendős évfordulója kapcsán olyan fiatal tehetségek számára, akiknek még nem jelent meg önálló kötetük, de arra érdemesnek találják őket. Ugyanis a díjjal járó egyik jutalom az, hogy a Magvető kiadja a nyertes első kötetét. Tóth Krisztina, aki az Élet és Irodalomban laudálta, úgy fogalmazott, hogy Kemény Lili: „Nem megtanulta azt, amit tud, hanem egyszerűen tudja. Eleve költő.”. Méghozzá olyan, aki egyszerre tud írni rímes verset és szavadverset is, és jó megfigyelőképessége, nyelvérzéke, humora révén már most egyéni hangja van a költészetének.
A Magvető kiadásában megjelent könyve:
Madaram (2011)
Krusovszky Dénes
Krusovszky Dénes 1982-ben született Debrecenben. Költő, író, műfordító, a Magyar Narancs munkatársa, a Versum világirodalmi portál szerkesztője.
Díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2008), Junior Prima díj (magyar irodalom, 2008), Artisjus irodalmi díj (2010), József Attila-díj (2012), Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj (2013), Zelk Zoltán-díj (2017), Libri irodalmi közönségdíj (2019)
Krusovszky Dénes 1982-ben született Debrecenben. Költő, író, műfordító, a Magyar Narancs munkatársa, a Versum világirodalmi portál szerkesztője.
Díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2008), Junior Prima díj (magyar irodalom, 2008), Artisjus irodalmi díj (2010), József Attila-díj (2012), Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj (2013), Zelk Zoltán-díj (2017), Libri irodalmi közönségdíj (2019)
Neil Richard Gaiman (Anglia, Portchester, 1960. november 10. –) angol fantasy, képregény, sci-fi regényíró.
Legjelentősebb munkája a The Sandman képregénysorozat, illetve a Csillagpor (Stardust), az Amerikai istenek (American Gods), a Coraline és A temető könyve (The Graveyard Book). Gaiman művei számos díjat elnyertek, köztük több Eisner-, Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjat. Ő az első olyan író, aki ugyanazon alkotásáért (Amerikai istenek) nyert Newbery Medalt (2009) és Carnegie Medalt (2010).
Neil Gaiman lengyel és más kelet-európai zsidó családtagok leszármazottja.
Gaiman már négyéves korára tudott olvasni. Egy mű, ami igazán mély benyomást tett rá, J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyve volt. Másik gyermekkori kedvence volt Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje, melyet örök kedvencének nevezett.
Neil Gaiman több angol egyházi iskolában tanult, köztük a Fonthill iskolában is East Grinsteadben, az Ardingly középiskolában 1970 és 1974 között, és a croydoni Whitgift iskolában 1974-től 1977-ig.
Első feleségével, Mary McGrathtal 1985-ben házasodtak össze, miután megszületett első gyermekük, Michael.
Munkássága igen sok műfajt felölel. Főként regények, képregény és film forgatókönyvek, novellák, elbeszélő költemények, kisebb részben publicisztikai írások, életrajzok és tanulmányok töltik ki életművét.
Korai újságírói és non-fiction munkásságát leszámítva elsősorban a fantasztikus irodalom témáiban alkot. Leginkább fantasyszerzőként ismert, de Amerikai istenek és az Anansi fiúk című regényei egyértelműen a mágikus realizmus műfajába sorolandók. Néhány novellája kifejezetten a tudományos fantasztikus kategóriába tartozik, horror történetei pedig a természetfelettiből merítenek. Több ifjúsági könyve is megjelent, szintén fantasztikus témákban.
A nyolcvanas évek elején újságíróként dolgozott, interjúkat és könyvismertetéseket publikált. 1984-ben jelent meg a Duran Duran zenekart bemutató életrajzi munkája. Az évtized második felében jelent meg Don't Panic: The Official Hitchhiker's Guide to the Galaxy Companion című kötete, mely Douglas Adamsszel és a Galaxis útikalauz stopposoknak című művével foglalkozik. Ugyanebben az időben kezdődött együttműködése Sir Terry Pratchetttel az Elveszett Próféciák (eredeti cím Good Omens) című regényen.
Nemrég sok időt töltött Kínában, jelenleg ottani utazásairól és az ország mítoszáról tervez könyvet írni, ami mellett további két gyermekkönyvön is dolgozik.
Legjelentősebb munkája a The Sandman képregénysorozat, illetve a Csillagpor (Stardust), az Amerikai istenek (American Gods), a Coraline és A temető könyve (The Graveyard Book). Gaiman művei számos díjat elnyertek, köztük több Eisner-, Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjat. Ő az első olyan író, aki ugyanazon alkotásáért (Amerikai istenek) nyert Newbery Medalt (2009) és Carnegie Medalt (2010).
Neil Gaiman lengyel és más kelet-európai zsidó családtagok leszármazottja.
Gaiman már négyéves korára tudott olvasni. Egy mű, ami igazán mély benyomást tett rá, J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyve volt. Másik gyermekkori kedvence volt Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje, melyet örök kedvencének nevezett.
Neil Gaiman több angol egyházi iskolában tanult, köztük a Fonthill iskolában is East Grinsteadben, az Ardingly középiskolában 1970 és 1974 között, és a croydoni Whitgift iskolában 1974-től 1977-ig.
Első feleségével, Mary McGrathtal 1985-ben házasodtak össze, miután megszületett első gyermekük, Michael.
Munkássága igen sok műfajt felölel. Főként regények, képregény és film forgatókönyvek, novellák, elbeszélő költemények, kisebb részben publicisztikai írások, életrajzok és tanulmányok töltik ki életművét.
Korai újságírói és non-fiction munkásságát leszámítva elsősorban a fantasztikus irodalom témáiban alkot. Leginkább fantasyszerzőként ismert, de Amerikai istenek és az Anansi fiúk című regényei egyértelműen a mágikus realizmus műfajába sorolandók. Néhány novellája kifejezetten a tudományos fantasztikus kategóriába tartozik, horror történetei pedig a természetfelettiből merítenek. Több ifjúsági könyve is megjelent, szintén fantasztikus témákban.
A nyolcvanas évek elején újságíróként dolgozott, interjúkat és könyvismertetéseket publikált. 1984-ben jelent meg a Duran Duran zenekart bemutató életrajzi munkája. Az évtized második felében jelent meg Don't Panic: The Official Hitchhiker's Guide to the Galaxy Companion című kötete, mely Douglas Adamsszel és a Galaxis útikalauz stopposoknak című művével foglalkozik. Ugyanebben az időben kezdődött együttműködése Sir Terry Pratchetttel az Elveszett Próféciák (eredeti cím Good Omens) című regényen.
Nemrég sok időt töltött Kínában, jelenleg ottani utazásairól és az ország mítoszáról tervez könyvet írni, ami mellett további két gyermekkönyvön is dolgozik.
Szálinger Balázs
1978-ban született Keszthelyen. Költő, író, drámaíró, évekig a Héviz folyóirat szerkesztője volt.
Fontosabb díjai
Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013), Bűrka-díj (2019)
1978-ban született Keszthelyen. Költő, író, drámaíró, évekig a Héviz folyóirat szerkesztője volt.
Fontosabb díjai
Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013), Bűrka-díj (2019)
József Attila-díjas író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő
1977-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakán végezte el 1978–1984 között. 1984–1988 között a fővárosi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, 1989–1996 között a Nappali ház szerkesztője volt. 1989-90-ben az Eötvös József Gimnáziumban tanított.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Korábban megjelent művei
A lassú élet titka (versek, 1990)
A futás napja (elbeszélések, 1992)
A nagy salakmező (versek, 1997)
Kéregtorony (versek, 1999)
Szuromberek királyfi (meseregény, 2001)
A hurok belseje. Közmeghallgatás (2004)
Kenyércédulák (versek, 2007)
Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék, 2008)
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Agyag és kátrány - Fényleírás (2014)
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1988)
Soros-ösztöndíj (1990, 2000)
Déry Tibor-díj (2000)
József Attila-díj (2001)
Alföld-díj (2002)
Artisjus Irodalmi Díj (2015)
Szőcs Petra Kolozsváron született, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten él. Ez az első verseskötete.
Díjai
Makói Medáliák-díj (2014)
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.
2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.
Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.
Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.
2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.
Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)
Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.
2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.
Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.
Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.
2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.
Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)
Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Tóth Kinga (Sárvár, 1983) a Tóth Kína Hegyfalu formáció frontembere, kísérleti zenével és hangköltészettel foglalkozik. A Pannon Egyetem bölcsészkarán német bölcsész, nyelv- és irodalomtanár, a Budapesti Kommunikációs Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán mesterdiplomát szerzett, a Kodolányi János Főiskolán újságíró-lapszerkesztő és német nyelvtanár alapképzést végzett. Kutatási területei: Agresszió Ödön von Horváth drámáiban, agresszió és nyelv, művészeti kommunikáció.
Verseit, vizuális költeményeit, hangköltészeti zene- és videómunkáit többek között az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Műút, a Tiszatáj, a Látó, a Mozgó Világ, a Palócföld, külföldön a Huellkurven, a tapin és a Colony magazin közölte. A József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Solitude- és Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas. Főbb kiállításai Budapesten a Bejárat, Tat, Boulevard és Brezsnyev Galériákban, a Kegyeleti Múzeumban a Múzeumok Őszi Fesztiválján, Stuttgartban a Solitude Akadémián, a Művészetek völgyében, az Artplaccon; albumai a francia Sirano Recordsnál, a német Attentional Circuits Labelnél, az amerikai No Future kiadónál jelentek meg. Első kötete Zsúr címmel 2013-ban a Prae gondozásában, az All Machine német nyelven pedig 2014-ben Stuttgartban, a Solitude Akademie kiadásában jelenik meg.
http://www.tothkinga.blogspot.de/
Fotó: Frank Kleinbach
A Magvetőnél megjelent művei
All Machine (2014)
Díjai, ösztöndíjai
Solitude Ösztöndíj (Ger) (2013)
Queer Kiadó novellapályázat, I. helyezés (2012)
Móricz Zsigmond Ösztöndíj (2014)
AIR rezidenciaprogram (Afr) (2014)
Havirov residency (Cz) Visegrad Project (2014, 2015)
Verseit, vizuális költeményeit, hangköltészeti zene- és videómunkáit többek között az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Műút, a Tiszatáj, a Látó, a Mozgó Világ, a Palócföld, külföldön a Huellkurven, a tapin és a Colony magazin közölte. A József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Solitude- és Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas. Főbb kiállításai Budapesten a Bejárat, Tat, Boulevard és Brezsnyev Galériákban, a Kegyeleti Múzeumban a Múzeumok Őszi Fesztiválján, Stuttgartban a Solitude Akadémián, a Művészetek völgyében, az Artplaccon; albumai a francia Sirano Recordsnál, a német Attentional Circuits Labelnél, az amerikai No Future kiadónál jelentek meg. Első kötete Zsúr címmel 2013-ban a Prae gondozásában, az All Machine német nyelven pedig 2014-ben Stuttgartban, a Solitude Akademie kiadásában jelenik meg.
http://www.tothkinga.blogspot.de/
Fotó: Frank Kleinbach
A Magvetőnél megjelent művei
All Machine (2014)
Díjai, ösztöndíjai
Solitude Ösztöndíj (Ger) (2013)
Queer Kiadó novellapályázat, I. helyezés (2012)
Móricz Zsigmond Ösztöndíj (2014)
AIR rezidenciaprogram (Afr) (2014)
Havirov residency (Cz) Visegrad Project (2014, 2015)
Ughy Szabina (1985) Bella István-díjas író, szerkesztő, irodalomteraputa. Korábban két verseskötete (Külső protézis, 2014, Séták peremvidéken, 2015) és egy regénye (A gránátalma íze, 2018) jelent meg. 2008-tól rendszeresen publikál verseket, prózai szövegeket, recenziókat, beszámolókat, interjúkat különféle folyóiratokban, hetilapokban. Verseit évek óta beválogatják Az év versei és a Szép versek antológiákba. Műveit angol, bolgár, orosz, olasz, spanyol nyelvekre fordították le. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott magyar-újságírás szakon, de emellett elvégezte a Lackfi János és Vörös István vezette Kreatív írás specializációt is. 2011-ben egy évet Erasmus-ösztöndíjjal Szicíliában, Cataniában töltött, ahol film- és irodalomtörténeti kurzusokat hallgatott. 2013-ban Bach Máté fotóssal közösen létrehozta A pesti nő oldalt, ahová Budapesten élő nőkkel készített interjúkat több mint két éven keresztül. 2018 óta a Móra Kiadó irodalmi szerkesztője. Emellett közel öt éve vezet irodalomterápiás önismereti csoportokat Budapesten és Brüsszelben.
Závada Péter (Budapest, 1982. június 8. –) magyar költő, zenész.
1982. június 8-án született Budapesten Závada Pál író és Gyetvai Ágnes (1952–1991) művészettörténész első és egyetlen gyermekeként. Gyermekkorát Budapesten töltötte. 2001-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 2001 és 2003 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem közgazdász-tanár szakos hallgatója volt. 2009-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett angol-olasz szakos diplomát. 2015-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett színháztudományi diplomát.
2009-ben a Jelenkorban jelentek meg először versei, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit többek között az Élet és Irodalom, az Alföld, a Holmi, a Műút, az Ex Symposion, a Pannonhalmi Szemle, a Zempléni Múzsa, a Szkholion, a Bárka és a Helikon közölte. Első verseskötete Ahol megszakad címmel a Libri Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben, amiért 2013-ban Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték, ahol bejutott a zsűri által legjobbnak ítélt három végső jelölt közé. 2013-ban részt vett a berlini International Poesie Festivalon, ahol Kemény Istvánnal és Borbély Szilárddal olvasott fel. Második verseskötete 2015-ben Mész címmel jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, amiért második alkalommal is Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték, ahol szintén bejutott a zsűri által legjobbnak ítélt három végső jelölt közé. 2016-ban Örkény István drámaírói ösztöndíjat kapott. 2012 óta a József Attila Kör tagja. Verseit eddig angol, német és román nyelvre fordították le.
1996-ban Süveg Márkkal (Saiid) megalapította az Akkezdet Phiai együttest.
1982. június 8-án született Budapesten Závada Pál író és Gyetvai Ágnes (1952–1991) művészettörténész első és egyetlen gyermekeként. Gyermekkorát Budapesten töltötte. 2001-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 2001 és 2003 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem közgazdász-tanár szakos hallgatója volt. 2009-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett angol-olasz szakos diplomát. 2015-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett színháztudományi diplomát.
2009-ben a Jelenkorban jelentek meg először versei, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit többek között az Élet és Irodalom, az Alföld, a Holmi, a Műút, az Ex Symposion, a Pannonhalmi Szemle, a Zempléni Múzsa, a Szkholion, a Bárka és a Helikon közölte. Első verseskötete Ahol megszakad címmel a Libri Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben, amiért 2013-ban Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték, ahol bejutott a zsűri által legjobbnak ítélt három végső jelölt közé. 2013-ban részt vett a berlini International Poesie Festivalon, ahol Kemény Istvánnal és Borbély Szilárddal olvasott fel. Második verseskötete 2015-ben Mész címmel jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, amiért második alkalommal is Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték, ahol szintén bejutott a zsűri által legjobbnak ítélt három végső jelölt közé. 2016-ban Örkény István drámaírói ösztöndíjat kapott. 2012 óta a József Attila Kör tagja. Verseit eddig angol, német és román nyelvre fordították le.
1996-ban Süveg Márkkal (Saiid) megalapította az Akkezdet Phiai együttest.
(1990) költő, prózaíró, képzőművész.
A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, az MKE intermédia szakán tanult. Jelenleg a bécsi Universität für angewandte Kunston hallgat transzmédia művészetet, a hangművészet lehetőségei érdeklik. A Testtelen tánc című online elérhető versvideó-sorozat szerzője.
Írásait többek között a Jelenkor, a Műút, az Új Forrás, az Élet és Irodalom, a Prae, a Litera és az Ex Symposion közölte.
A József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének tagja.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Könyve a Magvető Kiadónál
A bálna nem motívum (2017)
A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, az MKE intermédia szakán tanult. Jelenleg a bécsi Universität für angewandte Kunston hallgat transzmédia művészetet, a hangművészet lehetőségei érdeklik. A Testtelen tánc című online elérhető versvideó-sorozat szerzője.
Írásait többek között a Jelenkor, a Műút, az Új Forrás, az Élet és Irodalom, a Prae, a Litera és az Ex Symposion közölte.
A József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének tagja.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Könyve a Magvető Kiadónál
A bálna nem motívum (2017)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............