kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alan E. Nourse - Galaktika 111. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/320/4910320.jpg "Alan E. Nourse - Galaktika 111. [antikvár]")
Galaktika 111. [antikvár]
Alan E. Nourse, Andrej Dmitruk, Charles Sheffield, Dévényi Tibor, Dmitrij Bilenkin, Harry Harrison, Huszta Tibor, K. W. Malinowski, Lawrence A. Perkins, Orson Scott Card, Pap Viola, Pósa Zoltán, Ronald M. Hahn, Ronald M. Halm, Sherwood Springer, Szentmihályi Szabó Péter, Szilágyi G. Gábor, Urbán László
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Galaktika 111. [antikvár]
Szerző:
Alan E. Nourse
,
Andrej Dmitruk
,
Charles Sheffield
,
Dévényi Tibor
,
Dmitrij Bilenkin
,
Harry Harrison
,
Huszta Tibor
,
K. W. Malinowski
,
Lawrence A. Perkins
,
Orson Scott Card
,
Pap Viola
,
Pósa Zoltán
,
Ronald M. Hahn
,
Ronald M. Halm
,
Sherwood Springer
,
Szentmihályi Szabó Péter
,
Szilágyi G. Gábor
Urbán László
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 210 mm x 270 mm
Orson Scott Card (Richland, Washington állam, USA, 1951. augusztus 24. –) amerikai író, változatos témákban alkot a sci-fi-től a vallási alapú kalandregényekig.
Card a washingtoni Richlandben született, Kaliforniában, Arizonában és Utahban nőtt fel, Brazíliában volt mormon misszionárius, a Brigham Young Egyetemen és a Utah Egyetemen végzett, jelenleg az észak-carolinai Greensboróban él feleségével, Kristine-nel. Öt gyermekük van: Geoffrey (aki maga is író), Emily, Charlie Ben, Zina Margaret és Erin Louisa. A gyermekek nevüket Chaucer, Brontë és Dickinson, Dickens, Mitchell és Alcott írók után kapták.
Card a könyvkiadással először a tudományos–fantasztikus műfajban találkozott (Hot Sleep és Capitol novellák), belekóstolva a fantasy-be is (Songmaster). Talán legismertebb műve a Végjáték (regény) (Ender's Game), ami az 1985-ös publikálása óta az egyik legnépszerűbb sci-fi regény. Mind a Végjáték, mind pedig folytatása, A Holtak Szószólója (Speaker for the Dead) megkapta a Hugo-díjat és a Nebula-díjat is, ami Cardot az első (és 2004-ig az egyetlen) olyan szerzővé tette, aki egymás utáni években mindkét díjat elnyerte.
Művei azonban nem csak sci-fi regényekből állnak. A Lost Boys, Treasure Box és Enchantment regényei, a Mélység című James Cameron film regényváltozata, a Teremtő Alvin sorozat és a Pastwatch alternatív történelme, vagy a Doug Chiang-gal, a Star Wars művészével együtt alkotott Robota mind újabb és újabb oldaláról mutatják be az írót.
Írásait részletesen kidolgozott szereplők és morális kérdések jellemzik. Ahogy Card nyilatkozta: „Mindannyiunkat foglalkoztatnak az erkölcsi kérdések, nemesség, tisztesség, boldogság, jóság – a dolgok, melyek az életben számítanak, de tökéletes tisztaságukban csak a regényekben mutathatók be.”
Egyes regényei, mint a Stone Tables (Kőtáblák), ami a bibliai Mózes prófétáról szól; a Women of Genesis (A teremtés asszonyai) trilógia; a The Folk Of The Fringe történetek; a mormon vallás úttörőiről írt Szentek kifejezetten vallási témákra épülnek. Más műveiben a mormon hit hatásai kevésbé nyilvánvalóak: a Homecoming és a Teremtő Alvin sorozatok részben a A Mormon könyvére és a vallás alapítója, Joseph Smith életére épülnek, de több más művében is (mint például a Végjáték sorozat későbbi részeiben – Xenocide (Fajirtás) és Children of the Mind (Az elme gyermekei) – szereplő, minden élőt átszövő szálak, vagy az élet és halál kérdései) megfigyelhető a mormon világnézet finom alkalmazása.
Regényein és rövid novelláin túl Card nem–fikciós műveket is ír. 1980 környékén számos műszaki témájú cikket írt a Compute! és az Ahoy! magazinokba a Commodore mikroszámítógépekről. Röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után indította a greensborói Rhino Times lapban a Card weblapján máig olvasható „Háborús figyelő” rovatot (amit később „Világ–figyelőre” neveztek át).
Card a washingtoni Richlandben született, Kaliforniában, Arizonában és Utahban nőtt fel, Brazíliában volt mormon misszionárius, a Brigham Young Egyetemen és a Utah Egyetemen végzett, jelenleg az észak-carolinai Greensboróban él feleségével, Kristine-nel. Öt gyermekük van: Geoffrey (aki maga is író), Emily, Charlie Ben, Zina Margaret és Erin Louisa. A gyermekek nevüket Chaucer, Brontë és Dickinson, Dickens, Mitchell és Alcott írók után kapták.
Card a könyvkiadással először a tudományos–fantasztikus műfajban találkozott (Hot Sleep és Capitol novellák), belekóstolva a fantasy-be is (Songmaster). Talán legismertebb műve a Végjáték (regény) (Ender's Game), ami az 1985-ös publikálása óta az egyik legnépszerűbb sci-fi regény. Mind a Végjáték, mind pedig folytatása, A Holtak Szószólója (Speaker for the Dead) megkapta a Hugo-díjat és a Nebula-díjat is, ami Cardot az első (és 2004-ig az egyetlen) olyan szerzővé tette, aki egymás utáni években mindkét díjat elnyerte.
Művei azonban nem csak sci-fi regényekből állnak. A Lost Boys, Treasure Box és Enchantment regényei, a Mélység című James Cameron film regényváltozata, a Teremtő Alvin sorozat és a Pastwatch alternatív történelme, vagy a Doug Chiang-gal, a Star Wars művészével együtt alkotott Robota mind újabb és újabb oldaláról mutatják be az írót.
Írásait részletesen kidolgozott szereplők és morális kérdések jellemzik. Ahogy Card nyilatkozta: „Mindannyiunkat foglalkoztatnak az erkölcsi kérdések, nemesség, tisztesség, boldogság, jóság – a dolgok, melyek az életben számítanak, de tökéletes tisztaságukban csak a regényekben mutathatók be.”
Egyes regényei, mint a Stone Tables (Kőtáblák), ami a bibliai Mózes prófétáról szól; a Women of Genesis (A teremtés asszonyai) trilógia; a The Folk Of The Fringe történetek; a mormon vallás úttörőiről írt Szentek kifejezetten vallási témákra épülnek. Más műveiben a mormon hit hatásai kevésbé nyilvánvalóak: a Homecoming és a Teremtő Alvin sorozatok részben a A Mormon könyvére és a vallás alapítója, Joseph Smith életére épülnek, de több más művében is (mint például a Végjáték sorozat későbbi részeiben – Xenocide (Fajirtás) és Children of the Mind (Az elme gyermekei) – szereplő, minden élőt átszövő szálak, vagy az élet és halál kérdései) megfigyelhető a mormon világnézet finom alkalmazása.
Regényein és rövid novelláin túl Card nem–fikciós műveket is ír. 1980 környékén számos műszaki témájú cikket írt a Compute! és az Ahoy! magazinokba a Commodore mikroszámítógépekről. Röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után indította a greensborói Rhino Times lapban a Card weblapján máig olvasható „Háborús figyelő” rovatot (amit később „Világ–figyelőre” neveztek át).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............