Bővebb ismertető
A HÉT BEMUTATÓIBÓL
JOLIUS 7-TÖL 14-lG FILM (július 10-én)
Oiömiz II. (lengrel) • A szórahozoH (francia) 9 Csapda (román)
SZÍNHÁZ
Budai Parkszínpad: Antonio Gades és lóncegrüttese (8-tól) • Városmajori Szabodtéri Színpod: Bolond vasárnap (11-én) • Margitsziget: Állami Népi EgyüHes (12-én) • Pilr langókisasszony {13-án)
MUZSIKA
Zenélő Udvar: SchiH András Beethoven-estje (7-én) • Kiscelli Múzeum: Bécsi est (S-ón) • Zenélő Udvar: Régi muzsika (9-én) • Mátyós templom: Virágh Endre orgonaestje (II-én) • Zenélő Udvar: Falvay Sóndor Beethoven szonátaestje (14-én)
Á Gyulai Várszínház
bemutatójáról mondja a
jelmeztervező: SCHKFFER JUDIT >
Veress Dániel Véres farsang című művét mutatják be július 5-én Gyulán Sik Ferenc rendezésében. Nekem ez lesz a második gyulai premierem, hiszen tavaly itt terveztem Száraz György A nagyszerű halál című drámájának jelmezeit. Noha a környezet sokkal valószerűbb, mint egy színpadi díszlettér, a darab jellegéből indultam ki. Veress műve történelmi darab, rendezésében stilizált, tragigro-teszk. Báthori Zsigmond környezete vörösbe öltözik. Az ellenfél színe, Báthori Boldizsáré zöld. Ebben a drámában a parasztok az áldozatok, de áldozattá válik a cselekményben a három nőalak, a két Báthori feleség és egy kurtizán is. Az áldozatok ruhájának alapszíne fehér. A parasztoké durvább szövésű, az asszonyoké „fehérebb" fehér. Az áldozatokon végigvonul egy palást, vérfoltos köpeny, akiket megölnek, azok magukra öltik a köpenyt, utoljára Jósikán látjuk a börtönben. A tragigroteszk stílust erősiti, hogy a felkelő parasztokra stilizált parasztbohócru-hát adtam. Ok a végén letörlik a maszkot, elhagyják a bohócrekvi-zitumokat, mielőtt keresztre feszíttetnek. A két Báthorit Iglódi István és Dózsa László játssza, az asz-szonyokat Sunyovszky Szilvia, Má~ riáss Melinda és Szalay Edit, Jósika: Huszár László, a parasztok vezére; C.tikos Gábor.
A HET KÉPRIPORTJA:
A
Szélmalom forgatásán
s lélmalom a cime ZolnoY Pal készűló ÚJ (ilmienek, amelynek Rogólyí Elemér ot
Operatöfe. Szereplői J<5f(dán 1 Tamás, Zala Mark es Morsek Gabi, M ini Zülnay
hajdc jni filmje, o Fotográfia, ez is forgatókönyv nélkül készül, és ai egyes jelendtck
csak a vágóaszta Ion nyerik el ma jd végleges helyüket. A két férfit, akik hajdan o
Husii snölödik Szil nhózfaon Don Qi liichotet es Soncho Panzat játszották, C ij meg üj
iiituc iciokba helyi ;ii. Kettejük köze >tt: a tragikus bohócmaszkot viselő lony , A (iliiei
mono 'lóg kíséri V. egig dobkiséretti el, s ez teremti meg az érdekes cinet TiQ veriie
Dráma, vígjáték, dokumentum
A heti mozikínálatban egy, az érdemi részét tekintve ma játszódó drámát, egy háborús vígjátékot és egy távoli földrész életébe bepillantást nyújtó dokumentumfilmet láthatunk. A dráma, amely a
Nincs visszatérés
című szovjet filmben tárul elénk, egy faluban játszódik. A kolhozelnök beleszeret a menyébe, az pedig viszonozza az érzelmeit. Egyszerű háromszögtörténet, amelynek az adott esetben nem lehetnek még tragikus mellékhajtásai sem: az elnök felesége belenyugszik abba, hogy egyedül marad, s a fia, az elhagyott férj is nyilván ínérsékli majd idővel az ivást, amelybe a friss csa-
lódás elöl menekült. De — veti szembe az így alakult helyzettel a film — szabad-e az elnöknek azt tennie, amire elszánta magát, áthágva ezzel a tisztesség és a felelős beosztás íratlan törvényeit.
A súly, amely az elnök lelkiismeretére nehezedik, jelentékeny. A háborúban az asszony, aki akkor még nem volt a felesége, az életét mentette meg. Emberfeletti erővel vonszolta el a hullák közül, és súlyos kockázatot vállalva bújtatta, ápolta, táplálta a megszállás körülményei között. És szembenézett a későbbi erkölcsi, politikai megbé-lyegzettséggel, a tisztségéről való leváltással is azért a biztonságért, amelyet akkoriban a sebesült férfi számára az ellenséggel va-
ló paktálás révén megszerezhetett. Lehet-e mindezt az áldozatot most a férfinak azzal viszonoznia, hogy otthagyja az asszonyt? De kell-e mellette maradnia csak azért, mert a hála köti? A film a férfit, az ő szerelmi érzésének és lelkiismeretének harcára bízza a döntést, és egyébként is amellett foglal állást, hogy — jóllehet a tagság számára nem közömbösek az elnök családi életének változásai — valójában magánügy ez, olyan gond, amelynek megoldásában nem játszhatnak szerepet sem a jó tanácsok, sem az okos határozatok.
A film ezt a " tartalmat kevesebb feszültséggel közvetíti, mint amennyi az elmondottakból várható. Ennek oka, hogy Alekszej
NINCS VISSZATSrCS. A kolfaozelnök felesése és láto^tója (Nonna Mordjakova és Alekszej Baialov)
ENYÉM, TSEDf KlL? Katrín, aki Jól jövedelmező foglalkozását cserélte fel a szaluul szolgálattal (Rosanna Schiaffino)
Szaltikov — aki A. Káli-nyln regénye nyomán a fii. met írta és rendezte ^ nem ügyelt eléggé a dramaturgiai összefüggések-re, művészi hangsúlyokra A kömyezetábrázolás helyét olykor puszta illusztráció foglalja el, a reaUsta egyszerűség néhol szürkeségbe csap át. A rendező alapjában jó törekvése, az nevezetesen, hogy az érzelmeket, kapcsolatokat a születésük szinte érzékelhetetlen finomságaival közvetítse, a kellő eszköztár hiányosságai folytán nem válik eléggé eredményessé. Mindazonáltal van hatása a filmnek a közönségre, és ez nem kis részben a színészi játéknak köszönhető. Nonna Mordjvkova a kolhozelnök feleségét alakítja a nagy érzelmi telítettség és a teljes nyíltság jegyében, őszintén, érdekesen. A riválisát, fiának feleségét Olga Prohorova személyesíti meg a lényéből sugárzó frisseséggel, dntelli-gens, modem játékkal. Az elnököt alakító Vlagyiszlav Dvorzseckij a passzív szerepben is érvényre tudja juttatni a töprengő-vívódó. ember egyéniségét. Találkozunk a szereplők között két régi ismerőssel is, Tat-jana Szamojlovával és Alekszej Batalovval. Mintha a „Szállnak a darvak"-ból tértek volna vissza baráti látogatásra. Sajnos, kicsi a szerepük. Csupán a háttér egy-egy pontját van módjuk átmenetileg megszínesíteni.
Ugyancsak híres színészek pazarlóan bőkezű felvonultatása jeUemzi az
Enyém, tied, kié?
cimü olasz—francia—spanyol koprodukciót. Íme, néhány név: Rod Steiger, Rosanna Schiaffino, Claude Brasseur, Terry Thomas. A recept pedig, amely szerint az olasz stáb dolgozott, így hangozhatna: öltöztesd ezeket a sztárokat a második világháború különböző uniformisaiba, rakd őket a Szahara közepébe és vess közéjük egy kétmillió fonttal! teli mentőautót. Ha a megszemélyesített emberek nem Gráll-lovagok, csak figyelni kell, mi minden történik. Hát nem Gráll-lo-vagok. Az amerikai gengszter, az olasz zsebes, a francia örömlány percenként váltogatja szövetségeseit a pénz megszerzése érdekében, megkeverednek a frontok, mindenki mindenkit kerget és mindenki el61