Bővebb ismertető
Bródy Sándor színmüve a Madách Kamarasxmházhan
A szerető" színpadi éle-tében legalább annyi i«gény€sség van, mint magában a történetben. Az 1917. október 4-i főpróba körülményei, a főkapitány . otromba „dramaturgiai" beavatkozásai, a példa nélkül álló siker, amelyet éppen ez a rendőri botróny is elősegített, mindvégig blztosíitotta a mű iránti érdeklődést, annak ellenére, hogy a darab belső gyengéit mindenki világosan látta. Karinthy Frigyes szellemes mondatával; „az előadás értékéből a darab eokat levon
Megértem az akkori kö-
zönséget. Ha hozzáképzeljük 1917 atmoszféráját, valóban sistergő, robbanó hatásúvá vált A szerető" minden mondata, mert ez a mindent látó és minden idegszálával a jelent érzékelő író szinte mértani pontossággal számította ki a pillanatot, amikor a színpadon a gúny, a megvetés, a merész megjelenítés hangsúlyaival lehetett az anakronizmussá vált uralkodó házról szólni; arról a társadalmi berendezkedésről, amely ilyen végletes formában teremti meg az amorális szituációkat.
Márkus László, Zciithe Ferenc cs Váradl Hédi
Bródy Sándor magatartásában nincs semmi a kívülálló érdektelen fölényéből, a történetet nem mint idegen és unt szertartást nézi, amit csak azért érdemes csodáüii, figyelni, hogy legyen mit elfelejteni. A harcos néptribun, a cilinderes Tiborc hangja szólal meg itt, s a raman-tikus eredetiség, színe^^ a mese fordulajtai, a tuációk végletessége, a kihegyezett ellentétpárok egy olyan lélektani láitvá-nyossággal szoléinak, ami már messze túlmutat a mutatvány érdekességén. Mert itt a szerelmi párviadalban is társadalmi feszültség viharzik. Amikor a szépség elleni támadást leírja, a szerelem lélektanának is eredeti kompozíciós és pszichológiai 'he-lyet biztosít dramaturgiai szemléletében. Annyira tisztelte a szerelmet, a ¦ nőt, a szépséget, az ő morális ítéletrendjében azért menti fel Eőz Annát, a kitartottság, a gyilkosság, a számítás vádja alól, mert a lány az ő szemében mindent adott, amikor a herceget szerelmével megajándékozta. S a herceg' elköveti a legnagyobb bűnt: megcsúfolja a szerelmet.
Ezért nem álszent ez a színpadi EŐz Anna. Ügy lépdel a nyomor, a gazdagság, a megszégyenülés és a gyilkosság útjain, mint a tisztaság és a bosz-szú angyala. A környezet és a valóság fölött lebeg. A morális tanítás, a leleplező szituáció teremtés izgatja az írót, s nem a lélekrajz pontosságára ügyel. A színpadi hatásra tör mindenekelőtt, mert úgy érzi, a hatás ereje a tár-
A második felvonás drámai jelenete. (Máíkus László, Váradi Hédi. Szemiere Vera, Torday Teri, Kiss Maayl, Szcgetíi Erika. Csűrös Karola és Kőműves Sándor (Farkas Tamás íelv )
sadalmi mondanivalót is felerősíti, s a lélektani hiányokat is eltünteti. Nem aprólékos gonddal vezet alakjainak ismeretére, tetteiket ábrázolja, hogy azzal éreztesse jellemüket. Oselekményvezetése is rendkívül egyszerű; mint annyi más műve, ez is az abszolút csendből indul. Az Eíőz család csendes tengődésébe robban -be a hercegi csábító és visa magával Annát, hogy merész ívelésű és kanyarokkal teli úton újra visszatérhessen a játék az Eőz család világóba, de akkor már csak azért, hogy a herceget holtan láttassa.
A inagyjelenetek technikájával épül a játék, s a rendező azért járt el helyben, mert a hangsúlyt ezekre tette és Anna nagy monológjaira, mert a mondanivalót, a kritikai szándékot ezek a lendületes tirádák hordozzák, a Madách Kamaj'aszínházban Pártos Géza rendezésében ezért érvényesült a játék színszerűsége, ha indulatait kisszerűvé degradálta is a tűnő idő, színpadi hatás tekintetében ma is friss és élvezhető. A. rendezést a stílus és a ritmus hűsége és találata jellemzi — a teljesítmény .nem rendkívüli, de tiszteletre méltóan igényes.
Eőz Annát Váradi Hédi jellemezt« nagyszerű beleérző képességgel. Még a ra-vasz^got is el tudta fogadtatni, a lány vibráló lényét, szenvedélyét, okosságát és természetes báját még a legvégletesebb jelenetekben is meg tudta őrizni. Márkus László karikírozó készsége ezúttal ós Icitűnően érvényesült. Kostitz udvarmester az ő alakításában igazi ravasz, ártalmas és nevetséges udvari cselszövő. Kiss Manyi az anyahercegnő alakjában a hatalom erejét és anakronizmusát is érzékeltetni tudta. Zenthe Ferencet a csábító herceg szerepe színészi alkatától távoleső feladatra kényszerítette. Kisebb szerepekben Simor Erzsi, Greguss Zoltán, Szemere Vera, Csűrös Karola és Kőmives Sándor játékát kell dicsérnünk. Jánosa Lajos a kis színpadtél- lehetőségeit meghaladó nagyvonalú játékteret teremtett, Fíizi Sári jelmezei a korhoz és a jellemekhez jó kapcsolódást jelentettek.
Illés Jenő