Hajdúk kapitánya [antikvár]

Fehér Tibor regénye nyomán (rosszul írták rá a képregényre az író nevét). Szénási ​Mihály családját idegen zsoldosok kardélre hányják, házára üszköt vetnek. Mindenétõl megfosztva, végsõkig elkeseredve bujdosásra adja fejét, mint a többi megárvult magyar, akinek császári zsoldos vagy török martalóc gázolt a kertjében. Ezer meg ezer ilyen nincstelen legény kóborol az elpusztított országban, hajdúknak nevezik õket. A császár tisztjei szívesen fogadják zsoldjukba, mert vak eszközt látnak bennük. Mihály is beáll hajdúnak, és az elsõ törökellenes lesvetéskor nemcsak kitüntetést szerez, hanem egy jó barátot is. A regény ezután Szénási Mihály történetébõl Bocskai István és az egész magyar nép regényévé szélesedik. A szerzõ fényt vet a magyarellenes udvari politika cselszövényeire, megláttatja Bocskai vívódásait, amelyeknek során a császárbarát bihari nagyúrból a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetõje lesz, és megismertet bennünket az oroszláncímeres Bocskai-zászlók alá gyülekezõ hajdúk elsõ sikereivel. A három részre szakadt ország sötét másfél évszázadának legdicsõségesebb évei ezek. A gyõztes hajdúk soraiban ott harcol Szénási Mihály is, hogy megbosszulva szeretteit, új életet kezdhessen.