Uj idők 1933. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet az 1. számból: Ujév Hiszünk Tebenned ifjú Újév! Az egész, törött-falú szívünkkel hiszünk. Maradék reménységünk is a Tiéd. Feltámasztjuk holt vágyainkat és odatesszük a lábad elé. Kopott dolmányunk egyetlen rendjelét: makulátlan nemzeti becsületünket is orcád felé mutatjuk, de kiapadhatatlan forrásból ömlő , meg nem állítható balsorsunkra is vess egy megfelelő tekintetet. Hiszünk Tebenned, de könyörgünk hozzád: ötvenkét hétbe fűzött, szentolvasó-szemekként egymás mellé sorakozó napjaid láncán hozz végre üdvöt és békét nekünk.