Archaeologiai Értesítő 1994-1995. év összevont számai [antikvár]

ÁSATÁSOK JÁSZBERÉNY I LELŐHELYEN ELŐZETES JELENTÉS AZ ELSŐ AZONOSÍTOTT ALFÖLDI MEZOLIT TELEPEN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL Bevezetés A szélesen értelmezett neolitizáció kutatásán belül fontos a mezolitikum szerepének meghatározása. Közép-Európa neolltizálódása szempontjából a Kárpátmedence központi régiójában, ezen belül az Alföldön a mezolitikum vizsgálatának földrajzi fekvése miatt döntő a jelentősége. A kora neolitikus Körös-Cri§ kultúra északi határa (Kunhegyes-Berettyóújfalu vonal) az Alföld középső részén húzódott (1. kép). Déli impulzusokra ettcÖ a határvonaltól északra alakult ki később az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája. Problémát jelentett, hogy a Kárpát-medence középső kőkori településpontjait korábban csak a peremterületeken mutatták ki nagyobb számban. A régió központi térségében azonban, különösen az Alföldön teljesen hiányoztak a sztratigráfiai-kronológiai bizonyítékokkal rendelkező azonosított mezolit lelőhelyek. A legtöbb egzakt adat az Alföld északnyugati részén, a Pesti-sik-ságon található sződligeti mezolitikus lelőhelyről állt rendelkezésre.' Sződligeten viszont a mezoliükus letelepedési helyek jelentős részén a fiatalabb régészeti korszak (vaskor), valamint a későbbi lövészárkok és az újkori árvízvédelmi munkálatok bolygatásai miatt a régészeti forrásanyag keveredett. Ennek következtében a mezolitikus kultúrréteg és a települési helyek azonosítására csak korlátozott lehetőség volt. A mezolit kultúrréteget beágyazó geológiai réteg a sződligeti letelepedési helyek egyikén sem kedvezett a zoológiai anyag fennmaradásának, így meghatározható makro-gerinces és puhatestű állatfajok a feltárások során egyáltalán nem kerültek elő. Szerencsére az ásatásból és főként a gyűjtésből származó mezolit kőipar jellegzetes, alkalmas a tipológiai osztályozásra és az interpretációra. A feltárások során a mezolitikus iparral összefüggésben több objektumot is sikerült megfigyelni és dokumentálni. A zavaró körülményekből következően azonban Sződligeten hiányoznak a részletes ar-cheo-, bio- és litosztratigráfiai-kronológiai elemzések, valamint a további, a pontosabb korrelációt elősegítő' egyéb interdiszciplináris vizsgálatok adatai. A sződligeti leletek mellett az alföldi mezolitikumot csak néhány kisebb, bizonytalan szórvány kőQeltár képviselte: Békésszentandrás-Harcsáspuszta,^ Hajdúbagos-Lege-lő,' Hugyaj/Érpatak," Nagyléta,^ Szelevény-Partok,' Tarpa-Márki tanya,' Tarpa-Kishegy-Szipa part' és Tó-szeg-Áldozó halom.' Ezek a leletkomplexek többnyire atipikusak, sztratigráfiai lokalizációjuk nem történt meg, illetőleg régi gyűjtésekből származnak és hiányzik a topográfiai leírásuk is. Ennek az utóbbi forráscsoportnak a topográfiai hitelesítésére már történtek kísérletek, például Békésszentandrás-Harcsáspuszta,'" Szelevény-Partok," de ezek nem vezettek eredményre. A fentebb kifejlett okok miatt az Alföldön a középső kőkor korrekt meghatározására a legutóbbi időkig nem kerülhetett sor. A mezolitikum vizsgálata régészeti adatokkal nem igazolható, egymással alapjaiban szemben álló teoretikus modellek felállítására korlátozódott.'^ A mezolitikum kutatási nehézségeivel összefüggésben a korai és középső neolit kultúrák genetikájának vitatott problémái is megoldatlanok maradtak. A hazai középső kőkor ellentmondásossága, így a középső és felső paleolit, valamint kevert komplexek me-zolitnak történő meghatározása (az ún. Eger típusú „durvaeszközös mezolitikum"," a dunántúli „durva-eszközös mezolitikum",'" a honti típusú „levélhegyes mezolitikum"" bevezetése) és más bizonytalan eredmények hatották át a neolitikum eredetével foglalkozó modelleket. Az előbbiekből következően tehát a hiteles mezolit forrásanyag hiánya a kérdéses területen egy 'Gábori M., ArchÉrt, 83 (1956) 177-182; Uá, Acta Arch-Hune, 20 (1968) 33-36. ^r. Bíró K AAC 23 (1984) 28: T. Dobosi V., ArchÉrt. 102 (1975) 71. ' Smlhmáry L, MKur, 26 (1978) 3-6. 'Hillebrand J WPZ. 12 (1925) 81-83: Ucl. BRGK, 24-25 (1934-35) 6. 1. 1-12., 25. Szathmáry L. i. m. 1. 3. jegyzet. ' Gábori Aí., i. m. 1. 1. jegyzet, 180; Kalicz N Jászkunság, 2 (1955) 35; Uff., A Tiszazug őskori települései (Budapest, 1957) 16, 83. ' T. Dobosi V., RF, 22 (1969) 22; U<7., i. m. 1. 2. jegyzet. 71; UiT ComAH. 1983, 5-18; Szathináry L. Jelentés a larpai késő tardenoisien - protoneolitikus lelőhely leletmentő ásatásáról. MNM Adattár. VII. 91. Budapest, 1977. (Kéziratban) ISzalhmáry U. FHNMM. 13 (1988) 52. '' Hillebrand J i. m. 1. 4. Jegyzet, 81-83. "'Makkay J A szarvasi Járás (Budapest. 1989) 20. " MRT tiszazugi terepbejárása. A témához kapcsolódó részletes irodalmat lásd Kertész R., Tisicum, 8 (1993) 81-104; Uö., A kőkortól a középkorig. Szeged, 1994, 23^. Vértes L, Az őskőkor és az áüneneti kőkor emlékei Magyarországon (Budapest, 1965) 216-221. '¦• Véhmy G AASzeg, 14 (1971) 17-24. ' Gábori M A későt paleolitikum Magyarországon (Budapest, 1964) 70-72.