Olvasmányok a dialektikus materializmus tanulmányozásához [antikvár]

1, Olvaamányok A világ anyagi természete c. témáhoa; 1,/ Részletek Lenin; "Materializmus éa empiriokritieizmua" c, ~ müvéből /Szikra, Bp. 1949. 139-146., 167-185.; 255-278.; 3o9-52o. old./ 111/1, Mi az anyag? Mi a tapasztalat? Az első kérdéssel az idealisták és az agnosztikusok — soraikban a machisták is - faggatják a materialistákat, a másodikkal a materialisták a macliistákat. Megpróbáljuk tisztázni, miről van itt sző. Avenarius az anyag kérdéséről ezt mondja: "Metafizikai abszolút fogalomban vett "fizikai" - "anyag" azonban a tisztult, "teljes tapasztalatban" nincsen, mert az "anyag" ebben a fogalomban csak absztraktums az ellentagok összességét jelentené minden központi tagtól elvonatkoztatva. Hiként azonban az elvi koordinációban, vagyis a"teljes tapasztalatban" ellen-tag központi tag nélkül elgondolhatatlafa /un-denkbar/-, ugyanugy a metafizikai abszolút fogalomban vett "anyag" is teljes képtelenség /Unding/ /"Bemerkungen" - az idézett folyóiratban 2. old., 119. §/. Ebből a zagyvalékból egy dolog világos; Avenarius a fizikait vagy az anyagot abszolútnak és metafizikainak nevezi, mert az ő elmélete, az elvi koordináció /vagy megint ujmódra: a "teljes tapasztalat"/ elmélete szerint az ellentag elválaszthatatlan a központi tagtól, a környezet elválaszthatatlan az Én-től, a nem-Én elválaszthatatlan az Én-től /ahogy J.G. Pichte mondta/. Hogy ez az elmélet uj köntösbe öltöztetett szubjektív idealizmus, erről a megfelelő helyen már beszéltünk és az "anyag" ellen intézett avenariusi támadások jellege tökéletesen világos; az idealista tagadja a fizikainak a pszichikumtól független létét, s ezért elveti azt a fogalmat, amelyet a filozófia az ilyen lét megjelölésére alkotott. Hogy az anyag "fizikai" /vagyis az, amit az ember legjobban ismer, ami köz^ vétlenül adott a ezámára, s aminek a létezésében a bolondok házának lakóin kivUl senki sem kételkedhetik/, azt Avenarius nem ta- " - 3 -