Bővebb ismertető
Részlet:
Klasszicizmus és romanticizmus
A történeti jellemzés számára alig van olyan nehezen összefoglalható, furcsa szövedékű, ellentéte ízlések vágányain haladó kor, mint a tizenkilencedik század. A politikai történetíró úgy érzi, mintha a világtörténelmi céltudatosság kilobbant volna Napoleonnal, a stílustörténet krónikása azt hisze, hogy az utolsó nagy egységes formaakarat, melyben az emberek életközössége a maga érzéseit visszatükröztetni tudta, az empiresílussal együtt halt volna meg.