Filozófiatörténet III. [antikvár]

a dialektikus és történelmi materializmus keletkezése És fejlődése a marxista filozöfia kialakulásaA filozófiatörténet eddigi tanulmáigrozása soráa vllágOBBá vált, hogy a történelmi fejlődés fordulópontjain, amÜcor uJ történelmi helyzet és feladatok jönnek létre és ul osztályok jelennek meg az osztályharc kUzdőterén, ezek szükségképpen kialakítják a tát-sac^Imi létüknek megfelelő uj fiiozöflai nézeteket Is. A filozófia a társadalom formáinak fejlődésével uj és uj formákat ölt. ^zek a formák az osMálytársadalmakban megfelelnek az ellentétes érdeldi osztályok létének, törekvéseinek, történelmi feladatainak, valamint a többi tudomáigrok fejlettségi színvonalának. Ezek a nézetek a korábbiaknál rendszerint fejlettebbek. a világ jelenségeinek helyesebb magyarázatát adják, mint a megelőzők.A XIX. század közepe táján is ilyen uj történelmi helyzet teletkezett a kapitalizmus kialakulásával, ellentmondásai kibontakozásával, a munkásosztály megjelenésével. A munkásosztály megjelenése és önállósuló harca a feudalizmus és a burzsoázia ellen is, megrettenti a'burzsoáziát. Az, ennek hatására, szövetségben a munkássággal, egyre kevésbé merészkedik nyüt harcba a feudalizmus eUen. Ellenkezőleg: megrettenve az újonnan fellépő, o8ztá];iyá szerveződő proletariátus erejétől - egyre inkább keresi a már legyőzőit (vagy még le sem győzött!) feudalizmus szövetségét. Ez a kezdődő stratégiai fordulat történelmi jelentőségű; eredményeképpen a burzsoázia haladó vonásai erősen elhalványodnak, reakciós jellemvonásai pedig kidomborodnak.Ekkora jelentőségű stratégiai fordulat nem maradhatott hatás nélkül a filozófiára sem. Ahogyan a burzsoázia történelmi és politikai szerepe megváltozik, ugy változik meg a burzsoá filozófia Isí Ez a filozófia tuljut csúcspontján, vissza-hanyatlik, egyre inkább reakcióssá válik. Megjelenik az uj, erősödő osztály, a proletariátus filozófiája. Ahogyan a proletariátus megszűnik a burzsoázia se-gédcsapata, másodrendű erő leírni, ugy küszöböli ki fokozatosan filozófiájából is a burzsoá filozófia hatását; társadalmi illúzióinak eloszlása után leszámol filozófiájának utópikus elemeivel. Uj filozófiájának kialakításakor támaszkodik mindarra, amit az emberiség eddigi történelme folyamán, mint legjobbat létrehozott: elsősorban - közvetett forrásként - az angol politikai gazdaságtanra, az - elsősorban francia - utópikus szocialista és kommunista elméletekre és - közvetlen forrásként -, a klasszikus-német filozófiára. Ennek alapján hozta létré Marx és Engels - azonosulva a munkásosztály céDdtUzéseivel - a marxizmust: a munkásosztály politikái gazdaságtanát, tudományos szocializmusát és filozófiáját: a (dialektikus és történelmi materializmust.- 3 -