Esztétika II. [antikvár]

A tartalom és forma szót mindeddig abban a nagy általánosságban használtuk, amelyben a laikus közbeszéd alkalmazza őket, az ilyen műszó-használatnak magátólértetődőségével és határozatlanságával. Ideje már most az eddigi eredmények világánál alaposabban szemügyre venni ezt a két fogalmat és szabatosan meghatározni esztétikai értelmüket. Minthogy fejtegetéseink alapját az a gondolat teszi, hogy az esztétikai jelenségben nincs sem külön tartalom, sem külön forma, sürgetősen szükségesnek látszik megállapítani, mennyiben jogosult mégis - minthogy az elméleti megfontolás számára elkerülhetetlen - a tartalom és forma műszavak használata. A probléma szabatosabban így hangzik: Mit kell érteni esztétikai értelemben tartalmon, illetőleg formán? Alapgondolatunk értelmében az esztétikában tartalomról csak annyiban lehet szó, amennyiben ez a tartalom formálva, formával való szerves egységben jelentkezik. Ebből következik a módszeres vizsgálat egyetlen szabatos útja: Mindennemű - a szó legtágabb értelmében vehető - tartalmi elemet a formával való összefüggésnek, illetőlege kapcsolat megállapított határozmányainak oldaláról kell megvizsgálnunk, hogy esztétikai értelmüket megállapíthassuk. Ugyanez a módszer - fordított irányban - fog elvezetni a forma esztétikai értelméhez.