Bevezetés a kozmikus filozófia alapkérdéseibe [antikvár]

EVEZETÉS Annak biztos tudatával kezdtem el a munkát, hogy nem valami hézagpótló mű megírásához fogtam hozzá, mert amit teszek, azt partvonalról teszem és nem mint a terület legnagyobb ismerője. Egyeden mentségem van, éspedig az, hogy évtizedek óta érdeklődöm a filozófiai kérdések iránt. Az iskolai tanulmányok időszakában talán az keltette fel az érdeklődésemet, hogy valami rettenetesen nehéz, bonyolult tudományról van szó. A tudományok tudományáról. Később jöttem rá, hogy nincs másról szó, mint eltérő útkeresésekről, éspedig a létezés (tudat-anyag, szubjektív-objektív) különféle nézetű megközelítését illetően. Erről jut eszembe Scott Shaw modem amerikai misztikusnak a Zen-tanításokra alapozott idő-teóriáinak egyike: „ megláthatod az időt? - Nem. - Akkor ideje leállnod a keresésével." Annak hangsúlyozására pedig, hogy ezt a kérdést - mármint az időt illetően - jómagam is fontosnak tartom, álljon itt egy másik megközelítés, az Albert Einstein-Rosen féle hipertér-fizikai megállapítás, miszerint: a hipertér az, ahol nincs se idő, se tér. Ezekre a kérdésekre természetesen még sokszor vissza fogok térni, látni fogjuk, hogy miért. Azt is el kell mondjam, mindjárt az elején, hogy a görög, ha úgy tetszik klasszikus filozófia (természetesen ez az elnevezés a XVIII-XIX. századig a német idealista filozófiát illeti meg, hozzátéve, hogy az építészetben az ie. III. századi hellén korszak előtti görög korszakokat, az ie. V. és IV. századot is klasszikusnak hívjuk!) áll legközelebb hozzám. Talán azért, mert a legtöbb esetben mentes a későbbi polgári irányzatok gyakran kényszerűségből csavaros, erőltetett gondolkodásmódjától, másrészt a társadalmi motivációk is sokszor világosabbak, teljesebbek. Hiába voltak híján a később létrejött tudományos eredményeknek, intuícióik talán éppen ezért szabadabbak, merészebbek, természetesebbek. Azt már nem is mondom, hogy szerintem ma sem vagyunk a tudományos megközelítéseket illetően könnyebb helyzetben, mert nyilván megmosolyognának. Ám higgyék el, hogy ezzel a véleménnyel