A világ mint akarat és képzet [antikvár]

Előszó az első kiadáshoz Miként olvasandó ez a könyv, hogy alkalmasint értsék, erre kívánok itt rámutatni. - Aminek közlésére e mű hivatott, egyetlen gondolat. Mégis, minden fáradozásom ellenére sem tudtam a közlés rövidebb útjára lelni, mint ez az egész könyv maga. - E gondolatról azt tartom, hogy ez az, amit a filozófia nevében oly igen régóta keresnek, s amelynek megtalálását éppen ezért a történetileg műveltek olyképp lehetetlennek tartják, mint a bölcsek kövéét, jóllehet már Plinius megmondta nekik: Quam multa fieri non posse, priusquam sind facta, judicantur? (Hist. nat., 7,1) Aszerint, ahogyan ezt az egyetlen közlendő gondolatot különféle oldalairól szemléljük, hol olyasképp mutatkozik, amit metafizikának, hol olyasképp, amit etikának, hol olyasképp, amit esztétikának szokás nevezni; és természetesen lennie is kellene mindezeknek, ha valóban az, aminek, mint már bevallottam, tartom. Valamely gondolatrendszernek mindenkor elengedhetetlen sajátja az architektonikus összefüggés, olyas tehát, amelyikben végezet. mindegyiket, miközben őt egyik sem tartja, a csúcsot pedig csak tartják, maga nem tart semmit.