A társadalmi kérdés [antikvár]

Első előadás A társadalmi kérdés valóságos alakjának megragadása a mai emberiség életszükségletei és szellemtudományos kutatás alapján zürich, 1919. február 3. Amit ma a társadalmi kérdés kifejezés magában foglal, évtizedek óta élénken foglalkoztatja a gondolkodó emberiség nagy részét, mégpedig azért, mert azt mondhatjuk, hogy az emberiség fejlődése számára nemcsak sürgető ez a társadalmi kérdés, de égetővé is vált. Különösképpen pedig azt mondhatjuk, hogy az emberiségre az utóbbi években zúdult iszonyú háborús katasztrófa komor fényt vetett arra, amit társadalmi kérdésnek és korunk azzal összefüggő emberiségi mozgalmának nevezünk. Mivel a társadalmi rejtélyt az újkor egész történelmében kell elhelyeznem, a következő előadásokban beszélnem kell különféle dolgokról, amelyek összefüggenek az iszonyú háborús katasztrófa okával és lefolyásával. Ezekben a bevezető magyarázatokban csak arra szeretnék rámutatni, hogy már a háború kiindulópontján megmutatkozott, hogy a társadalmi kérdés hatott azokban a félelemérzésekben, amelyek a háború kiindulópontján jelentek meg. Biztosan sok minden másként lett volna 1914-ben, ha azok, akiknek bárhol fontos döntést kellett hozniuk, nem rettegtek volna attól, hogy mi lesz, ha a társadalmi mozgalom egyre jobban érvényesül. Sok minden, ami ebben a háborúban alakult ki, egyrészt a társadalmi kérdéstől való félelem miatt, másrészt pedig azért alakult ki, mert számos vezető személyiség teljesen félreértette a társadalmi kérdést. Sok minden másképpen alakult volna, ha nem lett volna ez a félelem és ez a félreértés. A háború folyamán pedig láthatjuk, hogy a társadalmi mozgalomban tevékenykedő személyiségek azt a reményt keltették magukban és másokban is, hogy lehetőség mutatkozhat az emberiség életének oly borzasztó módon részévé vált diszharmóniák valamilyen kiegyenlítésére. És most, amikor ezek a tragikus események egyfajta válságba mentek át, különösen a legyőzött országokban látjuk ennek eredményét: a legsürgetőbb szükség van a társadalmi kérdésben való állásfoglalásra, a korunkban jelentkező társadalmi követelményekbe való beavatkozásra.