Újhold-Évkönyv 1986/1. [antikvár]

A kiadói borító enyhén foltos, a gerinc mentén kissé kifakult.
Újhold-Évkönyv 1986/1. Ez az Évkönyv egy negyven évvel ezelőtti folyóirat nevét írja fel címéül. Holott nem visszatekintés, nem is régi írások gyűjteménye, hanem új kezdeményezés. Miért ismétli mégis az egykor nevet? A kötet szerkesztői - Lakatos István, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes - szerint azért, mert részben azok szerkesztették ezt is, akik a folyóiratot szerkesztették, és részben azok szerepelnek benne, akik a régi folyóiratban szerepeltek. "Valamit folytat tehát ez az Évkönyv - mondják bevezetőjükben -, ami sok évvel ezelőtt abbamaradt, hamvába hol, mégpedig - tudtuk - nem magától, hanem a körülmények kényszere miatt." Lengyel Balázs, az egykor szerkesztői így pontosítja ezt: az Újhold "kétéves létezése, hét száma kezdet volt csupán, vázlat egy elképzelt irodalomról, melynek vonalai függve maradtak a levegőben, mint egy ház betonváza, az is jobbára csak tervrajzon. Fontossága attól nőtt meg, hogy már sok-sok évvel megszűnte után volt írói megszenvedett, de kimagasló műveikkel a félbemaradott kirajzolták, imagináriusan megépítették a házat, az otthont, amely megillette volna őket növekedésük idején, ha a történelem kevésbé mostoha." Ezt az Évkönyvet a régi alapokon, de az elmúlt idő tanulságait tekintetbe véve terveztük. Nemcsak az a bizonyos, ma már tekintélyre szert tett régi generáció tagjai vesznek részt benne írásaikkal, hanem a fiatalabb, sőt a legfiatalabb írók reprezentásai is. A szerkesztők a különböző évjáratok, csoportok irodalmi együttélésére, sőt általában a magasabb színvonalú kulturális együttélésre kívánnak általa egy sajátos és régóta hiányzó módozatot adni - a folyóirat negyvenéves évfordulóján. Egy módozatot, amelyet az olvasók támogatásával idővel folytatni és továbbfejleszteni kívánnak.