Amikor elszabadulnak az indulatok [antikvár]

I 1 Ijgra és 6)di '! ^ New York, Long Beach Ott voltak szemtől szemben egymással. Abban a pillanatban nem hiányzott senki a szobából, és akit még meghívtak volna, úgysem jött volna el. A redőnyön keresztül beszűrődött némi fény, de leginkább sötétben szerettek lenni, hogy valami teleobjektíwel felszerelkezett lesifotós ne készíthessen képet, amellyel aztán több ezer eurót kereshet. Már hozzászoktak. Edi arca verejtéktől csillogott, megcsillant rajta a réseken beszökő kevés napfény. Izzadtan, idegesen érkezett meg. Tudta, hogy egyikük sem akarja igazán azt, ami most következik, de meg kell tenni. Érezte, hogy Lora feladja, ami nem is csoda, hiszen minden este elmegy e csodaszép lakásból, hogy bebújjon az ágyba a New York-i felső tízezerhez tartozó felesége mellé, aki esténként felvette azt a selyem hálóinget, amely zavarba ejtően drágának bizonyult ahhoz, hogy Edi letépje róla. Pedig megengedhette volna magának, de mégsem tette. Már rég elhidegühek egymástól, no és persze az érdekházasság sem segítette hozzá ahhoz, hogy sokáig heves, érzelemdús kapcsolatuk legyen. És már jó ideje nem is volt. Edi a negyvenes éveit taposta, de úgy nézett ki, mint Char-lie Chaplin a harmincas években, egy fess férfi, picit ősz halántékkal, Lora azonban fiatal vok, és modellalkatú, edzett. (' 1 ,'1' , J '