Bővebb ismertető
„Harmadszor is szólt hozzá: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?" (Jn 21,17) Két éven át folytatott gyűjtőmunka, áldott beszélgetések, a múltra való emlékezés és az újat tanulás hónapjai után készültünk el azzal a kötettel, amelyben Túróczy Zoltán evangélikus püspök életpályáját kívántuk több oldalról megvilágítani. Reméljük, megbocsátja az olvasó, ha az előszóban azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek köztünk is vitákat váltottak ki. A „végéről kezdve": a mű címében sem könnyen tudtunk megállapodni. Sokáig visszhangzott bennünk János evangéliumának fent idézett verse. Formailag nagyon kézenfekvőnek tűnt, hogy azt valamiképpen összekapcsoljuk azzal a különleges életpályával, amelynek során Túróczy Zoltánt három ízben választották egyháza püspökévé, majd tisztségétől mindannyiszor megfosztotta az erőszakos állami beavatkozás. Tartalmilag is igaznak hisszük, hogy Túróczy Zoltán - történelmi fordulatok közepette - mindannyiszor hűen végezte a rábízott Juhok" legeltetését és őrzését. Végül mégis úgy éreztük, hogy puritán életvitelét és meggyőződését jobban kifejezi az általa is egyedül remélt „cím": Isten embere. Munkaközösségünk kialakulása és együttműködése sem volt ellentmondások nélküli, az indulásról bővebben az Utószóban írunk. Egyrészről meghatározónak bizonyult annak a generációnak a jelenléte, amelynek tagjai többnyire szoros személyes kapcsolatban álltak Túróczy Zoltánnal, egykor hallgatták szuggesztív igehirdetéseit, részt vettek az általa szervezett gyülekezeti evangélizációkon, konferenciákon. A MEVISZ egyháztörténeti szakcsoportjának fiatalabb tagjai nem rendelkeztek a püspökre és a korra vonatkozó személyes tapasztalatokkal, ugyanakkor a „Nem voltam egyedül I-II." c. kötetek összeállításakor már szereztek bizonyos gyakorlatot hasonló típusú kiadvány összeállításához. Érthetően más volt a két csoport viszonyulása az egyháztörténet egyes eseményeihez, eltértek a nézetek bizonyos dokumentumok, írások értékelésekor. A tisztázó beszélgetések nyomán alakult ki az az elv, hogy tartózkodunk Túróczy Zoltán egyes lépéseinek értékelésétől, az olvasóra bízva a véleményalkotást. Lehetőség szerint kerültük a magasztalás vagy az elmarasztalás kinyilvánítását, tudatosan törekedtünk arra, hogy ne a gyakorlatban közhelyessé vált Ordass-párhuzam, vagy „egyházi utak" mentén mutassuk be a püspök életét és szolgálatát.