Szent-Györgyi Albert, a tudós politikus [antikvár]

ELÖSZO Szent-Györgyi Albert munkásságával először 14 éves koromban találkoztam, amikor elolvastam Az élet jellege című művét (Gyorsuló idő. Magvető, 1973). Magával ragadott az, hogy milyen egyszerűen tudta bemutatni az egyes életjelenségeket úgy, hogy közben elvezetett ahhoz a magasabb rendű szervezettséghez, ami az élet. Persze sok mindent nem értettem meg belőle, de felkeltette érdeklődésemet, és áhítatos tiszteletet ébresztett bennem a természettudományok iránt. Bár jómagam humán pályát választottam, a sors úgy hozta, hogy egész családom a reáliák művelője lett. Ott, ahol három kutató vegyész is van a családban, a természetes közeg része a természettudományos könyvek sokasága. Werner Heisenberg, Niels Bohr, L. D. Landau könyvei között egyszer csak feltűnt Ralph W. Moss Free radical: Albert Szent-Györgyi and the Battle over Vitamin C (Faragon House, New York, 1988) című, Szent-Györgyiről szóló biográfiája. A kitűnő angolságú, de furcsa humorú könyvnek jóval később, 2003-ban jelent meg a magyar fordítása a Typotex Kiadó gondozásában, Szent-Györgyi Alberí címmel. Szinte kiéhezve olvastam el a természettudományos szaknyelven fogalmazott, ezért nehezen érthető, mégis élvezetes biográfiát. A könyv élvezetességét Szent-Györgyi szimpatikus személyisége és a természettudományos kutatás lelkesítő hatása okozta. Jóval később, a Szent-Györgyi-emlékév kapcsán előadás-sorozat hangzott el a szegedi egyetemen a város Nobel-díjas tudósáról. Több előadást is meghallgattam, és Pál József irodalomtörténész professzor előadása ragadott meg leginkább. O azt vizsgálta, hogy milyen ideológiai áramlatok hatottak Szent-Györgyi gondolkodására. Megkerestem a tanár urat azzal a kéréssel, hogy szeretnék ebben a témában én is kutatni. O irányította a figyelmemet a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságra, amelynek tiszteletbeli elnöke Szent-Györgyi volt. Alapos levéltári kutakodás után született