Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra [antikvár]

Előszókönyv, amelyet most a kedves olvasó kezébe vesz, egy olyan emberről szól, aki egész életét a magyar egészségügynek szentelte, azon belül is tevékenységének szinte minden perce Győr város egészségügyének megteremtéséhez, javításához kapcsolódott. Tizenöt esztendeje a fiatal győri egészségügyi iskola névadójának választotta dr. felpéczi Petz Lajost, s azóta hagyományainak egy része a névadóhoz, emlékének gondozásához kötődik. Hagyományrendszerünk kialakításában segítségünkre volt idén elhunyt unokája, dr. Vidonyi Miklós is. E kiadvánnyal tisztelgünk névadónk emberi és szakmai nagysága előtt. Azt hisszük, hogy Petz Lajos élete, példája a ma embere számára is sokat adhat, ezért ajánljuk mindenkinek, aki szakemberként, lokálpatriótaként vagy egyszerűen csak érdeklődőként kezébe veszi e munkát.Miben mutathat utat nekünk Petz Lajos, s vajon korunkban érvényesülhetnek-e az ő emberi, szakmai kvalitásai? Bizonyára sokan sokat meríthetnek az ő példájából. Petz Lajos tisztelt mindenkit, aki teljesítményével fölé nőtt embertársainak, útjai során minden híres ember szobrát, sírját, szülőházát felkereste, tisztelettel adózott emberi, művészi vagy politikai nagyságuk előtt.Milyen ember volt Petz Lajos? EMBER a szó nagybetűs értelmében. Ember, aki szerette az embert, orvos, aki tisztelte az emberi létezést. Ember, aki vállalt feladatát igyekezett mindenkor lelkiismeretesen teljesíteni. Szervező és vezető, aki fontosnak tartotta, hogy funkcióit mindig súlyos feladatokkal töltse ki. Olyan ember, aki a nehéz helyzetekben is kereste a jó megoldásokat. Olyan ember, aki a kitűzött cél érdekében vállalta a küzdelmet, ha néha kilátástalannak tűnt is a harc. Olyan ember, aki nem szégyellt másoktól tanulni, aki előítélet nélkül tudta értékelni a teljesítményeket, tisztelte mások alkotásait. Olyan ember, aki tudta, az egyén érdekeit néha az egyén ellenére kell érvényesíteni. Klasszikus értelemben volt értelmiségi és polgár, aki nyitott volt az orvostudomány mellett más tudományok iránt is, szerette a művészeteket, különösképpen a zenét.Petz Lajos erkölcsi, szociális tartása miatt is érdemes arra, hogy emlékezzünk rá, életműve, orvosi eredményei, vezető, szervező munkája, s kiemelkedően kórházépítő tevékenysége azonban számunkra, győriek, az egészségügyben és az egészségügyért dolgozók számára még inkább tiszteletet parancsoló. Pedig nem volt hérosz, nem vitt végbe hősi tetteket, hétköznapi, de nem mindennapi ember volt. A becsület, az emberség, a tisztesség emelték kortársai fölé. Tette, amit a sors rámért, hitt küldetésében, mert tudta, hogy feladata van ezen a földön.Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy e példaértékű életet megmutassuk másoknak is, különösen Nagy István fényképésznek, az ő lelkesedése mindenkit magával ragadott, akinek köze van ehhez a kiadványhoz.Miklósy Gyula igazgató