Egy különleges közép-európai történész [antikvár]

BEVEZETES Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében, az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie"^ - Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre (1921-1997), a Népszavában megjelent nekrológjában. Hanák halálakor ugyanis nemcsak szakfolyóiratok közöltek megemlékezést, hanem az országos hetilapok és a napilapok is. A CEU Történelem Tanszékének megszervezője országosan ismert értelmiségi volt, aki nemcsak a nemzetközi horizontjukkal tüntető szaktudományos munkáiban, de népszerű rádióbeszélgetéssorozatban (A Dunánál, 1971-től tíz éven át) és televíziós történelmi ismeretterjesztő műsorokban {Boldog békeidők, 1973; A bomlás virágai, 1997) foglalkozott a dunai térség múltjával. Egyik hőséhez, Jászi Oszkárhoz hasonlóan - akiről 1985-ben kön5rvet is írt Jászi Oszkár dunai patriotizmusa címmel - egy „dunai patrióta" volt, aki Közép-Európa történetének kérdéseire akart választ adni, hogy megértse a saját sorsát. „Hanák Péterről kortörténeti tanulmán5rt kell írni",^ írta Glatz Ferenc, hiszen első ránézésre tipikusnak mondható 20. századi közép-európai értelmiségi életút Hanáké. Ő is az ahhoz az 1945 után „utat tévesztett nemzedékhez"^ tartozott, ahogy Litván György írta magáról és zsidó származású kortársairól - Bak Jánosról, Kende Péterről, Kornai Jánosról és Vásárhelyi Miklósról -, akik a holokausztot túlélve, a második világháború után a „múltat végképp eltörölni" akaró kommunistákhoz csatlakoztak. Majd egy aktív 1 Varga László: Hanák Péter emlékére. Népszava, 1997. október 14., 7. 2 Glatz Ferenc: Amíg a szellem él Hanák Péter, 1921-1997. História, 1998/7., 9. 3 Litván György: A közös útkeresés (úttévesztés?) évei (1945-1948) - Bak János. In: Uő: Sorstársak és kortársak. Válogatta és szerkesztette: Gál Éva és Kende Péter. Budapest, Noran, 2008, 199-205.