Rembrandt [antikvár]

Kiadói borító nélküli példány. Táblái és táblák szélei kissé kopottasak.
Rembrandt Harmensz van Rijn 1606. július 15-én a hollandiai Leidenben született. Családja paraszti eredetű, nagyszülei kézművesek, egyik nagyapja molnár, a másik pék volt. Az öröklött szélmalom - a hazai táj jellegzetes motívuma - a Rajna partján állott, a tengerhez közeledő hatalmas folyam két ágának összefolyásánál. A család nevét is a Rajnától - van Rijn - vette. Nem messze a malomtól volt a ház, amelyben Rembrandt gyermekéveit töltötte. Apja halála után anyja folytatta a mesterséget. A hat testvér közül is az egyikből molnár, a másikból pék lett, és csak az ötödik gyermek - Rembrandt - nem lett iparos. A malom nem jövedelmezett rosszul és a család jól megélt belőle. Megdolgozták a magukét, a munkától arcuk megráncosodott, kezük kérges lett, tekintetük elmélyült. Módjuk volt rá, hogy a legelevenebb eszű fiút olyan pályára adják, amelyen csak évek múltán kerülhetett sor keresetre. Szülei hét esztendőn keresztül költöttek rá, hogy Rembrandt a klasszikus görög-latin kultúra alapjaira épülő oktatásban részesüljön. Taníttatásával nemcsak azt akarták elérni, hogy az övéknél könnyebb életet teremtsenek neki, hanem azt is, hogy a polgárság tanulatlan alsó rétegéből, amelyhez ők és többi gyermekük tartozott, a művelt felső körökbe emelkedjék. Eredményes tanulmányai után a tizennégy éves diákot Leiden nagyhírű egyetemére iratták be, amelyet ebben az időben sok magyar protestáns ifjú is látogatott. Itt egy év után a körültekintően kitervelt pálya váratlan fordulathozó érkezett: Rembrandt megelégelte a humanisztikus stúdiumokat és abbahagyta egyetemi tanulmányait. Mint az egykorú forrásban a város polgármestere írja: "természettől való hajlandósága a rajzolás és festés felé vonzotta". A szülők továbbra is megértő szeretettel támogatták hivatását kereső fiukat és nem ragaszkodtak a tudóspályához, mert nem egyszer tapasztalták, hogy a gazdag polgárság országában a művészek útja is felfelé vezet. A városban még elevenen élt a száz év előtt ott működött európai hírű festő és grafikus, Lucas van Leyden emléke és bár a függetlenségüket kivívott északi tartományok sorsa az utrechti unió óta elvált a spanyol királyságnak meghódolt déli tartományokétól, a holland köztársaságban is fejedelmi fényben tündökölt a flamand festőóriás, Rubens neve. Az öreg molnár most sem kímélte a költséget és az ifjú festőnövendéket három évre a város egyik megbecsült mesterének iskolájába küldte.