Kovács András [antikvár]

Ars poeticája: a cselekvés "A negyvenesek korosztálya adja ma a vezető beosztásúak jó részét, vállalnia kell tehát a cselekvés felelősségét, akár akarja, akár nem, sőt a szituációért sem tehet szituációért sem tehet szemrehányást másoknak, hiszen részt vett a kialakításában. nem mondhatja, hogy "majd meglátjuk", mint még a pályájuk elején levő fiatalok, akik még nem ismerik a valódi társadalmi aktivitást. De azt sem mondhatja, amit az idősebbek, hogy most már mindegy, majd a fiatalok, hiszen sem kora, sem társadalmi helyzete nem teszi lehetővé a visszavonulást. E korosztály naponta döntések elé kerül, és döntenie kell. Ez a sajátos helyzet sajátos morális problémákat vet fel." Kovács András mondta ezeket. Az a filmrendezőnk, akinek ars poeticája a cselekvés. Kezében a film nem a gyönyörködtetés vagy andalitás eszköze, hanem az aktivizálásé. Ezért azonosulnak vele sokan, a negyvenes korosztály tagjai (akiket egyaránt neveztek irigykedve a "fényes szellők" nemzedékének és sajnálkozva "elveszett nemzedéknek"). Ezért érzem őt leginkább magaménak a kortárs művészek közül...