Magyar uralkodók [antikvár]

Részlet: "Magyar uralkodók - Árpád-ház I. (SZENT)^ STVAN (1000-1038) Géza nagyfejedelem és az erdélyi gyula leánya, Sarolt egyetlen (ismert) fiúgyermeke. Születési helyét a késői hagyomány Esztergomban jelölte meg, idejét 13-14. századi kéziratok a 967., a 969. és a 975. évekhez kötik. A helyszín valószínűnek látszik, a dátumoknak azonban nincs komoly történeti hitele. A pontos évszám - ha feljegyezték valaha egyáltalán - már a 11. század végén feledésbe merült, a korszak csekély számú írásos dokumentumából pedig utólag csak hozzávetőleges dátum határozható meg. Jóllehet az egyház utóbb szentjei sorába emelte, nem született kereszténynek. Pogány neve, a baj ~ bej, gazdag, gazda, vezér' értelmű török tiszteleti, ill. méltóságnévből levezethető Vajk 1010 táján még ismert volt, egy német krónikaíró le is jegyezte. A régi világhoz azonban már vajmi kevés dolog köthette. Legkevésbé neveltetése és házassága. A fiatal herceg elméjét apja udvarának keresztény papjai pallérozták - István bizonyos szinten a latin nyelvet is elsajátította -, kezét pedig 996-ban a bajor herceg (a későbbi német-római császár, II. Henrik) nővérével, Gizellával kötötték egybe. A házasságkötés után nem sokkal Géza fejedelem meghalt. Fiára erős hatalmat és az ország főembereinek István utódlására tett, esküvel erősített ígéretét hagyta, az ifjú fejedelemnek először mégis rokonával kellett fegyvereit összemérnie. A fejedelmi méltóságot a dinasztia legidősebb férfisarja jogán (senioratus) magának követelő somogyi vezér, Koppány lépett föl ellene, de hadait István német lovagokkal megerősített serege 997-ben, Veszprém mellett legyőzte. (A megölt Koppány testét felnégyelték, és Veszprém, Győr, valamint Esztergom mellett Erdélybe küldték.) Trónja immár biztosítva volt, és a fiatal fejedelem hozzáláthatott uralma kiépítéséhez. Hogy a keresztény királyokkal egyenjogú, szuverén uralkodónak számítson, 1000 karácsonyán vagy 1001 újév napján a számára küldött felségjelvényekkel Esztergomban királlyá koronáztatta magát. (Régóta vita tárgya, hogy István kitől nyerte koronáját, II. Szilveszter pápától, avagy III. Ottó német-ró-mai császártól? A legvalószínűbb az, hogy a császár és hű szövetségese - II. Szilveszter, aki korábban Ottó császár nevelője volt, s az ő kegyéből lett ravennai érsek, 999-ben pedig a császár aktív támogatásával választották pápává - közösen döntött a kérdésben: a koronát a pápa küldte, ¦ A koronázási palást. Eredetileg miseruha volt, melyet István király és Gizella királyné ajándékozott a székesfehérvári bazilikának 1031-ben"