Igazgyöngy (kétszeresen dedikált példány) [antikvár]

AJA^ló Szeretőgyerme^mne^ férjemnek édesanyámnak testvéreimnek csaCácComna^ ro^no^a^és Barátaimna^ajanCom szívem minden szeretetéveCés fiáCájávaí- e ^nyvet. íNíncs annáCnagyoSd SoCdogság, Hogy érzem, csupa szeretetteí, jósággaí, ^dvességgeí, szívSeCi nagyCeC^séggeíitt áCíto^meCkttem ^Ne^dis ajaníom USZIfELrOLI^ASÓ, mert BerendeztedCe[^da ^nyve^tiszteCetére, tapintod a seíymes íapo^t, oCvasni a^roda szavait, tudni a^roda gondoíataimat, hiszen Te is teCe vagy tiszta érzeCme^C ^ verssza^^Ban éíetem egy-egy részét öntöm formáBa, ameíy szói az örömrőC-BánatróC, szenvedéíyrőí és szenvedésrőC, áímo^óí és vágyadéi, természet szépség érői, igazságróC és sorscsapásról mümEmiim/Kj Xívánom, Hogy teCjesüCjön minden vágyató^ a vaCóság szeBB Cegyen, mint áímoto^ Kjváno^ne^e^oCyan Baráto^t, társait, a^^igaz ^ncsre, [eCne^(Bennete^ a^^yöngéd szeretetteí és tiszteCetteC Bánna^'P'eíete^