Ez is színház (dedikált példány) [antikvár]

LECTORI SALUTEM!Két idézettel köszöntöm, hogy elnyerjem jóindulatát.Fábri ^oltán, színház- és filmrendező', háromszoros Kossuth-dí-jas, kiváló művész:Ahogy megkaptam, s időm engedte, nekiültem, hogy elolvassam. Mondhatom, nem esett nehezemre, örömöm telt benne. Kifejezetten élvezetes olvasmány volt. Nemcsk azért, mert ez a váratlan verselési készség, ez az ömlő, csilingelő, könnyed ritmusú poézis úgy viszi az ember szemét-fülét, hogy magától értetődően lebilincsel, de ezen felül az igen igényes tartalmi része a dolognak, azaz, hogy a legnagyobb angol klasszikus drámaköltő talán legigényesebb színművét összekapcsolod a hazai jelennel, s úgy szövöd össze, hogy komoly filozófiai tartalmai vannak. Ez kölönös örömet okozott."Dr. Lőkös István, egyetemi docens, KLTE Világirodalmi Tanszék: Sikerült a pillanatkép, amit az első részben a nézőtér világáról kapunk: az előadás kezdete előtti percek hangulata, a nézők (köztük a törzsvendégek, a bérletesek) szállingózása, a pletykára éhesek, a kis sznobok önmutogatása és magakelletése, a feltűnési viszketegségben szenvedő, már hervadó, de gömbölyded idomaival még hódítani (színészeket is hódítani) vágyó hölgy, intim természetű , bizalmas integetések mindez valószerű, hiteles. És persze az lesz az előadás utáni, hajnalig tartó disputa-mulatás-tánc-flörtölés-italozás-montázs is, ahol a színház világának másik, köznapi arca elevenedik meg. Szatíráról lévén szó, ezúttal is a gyarlóságokat, kisszerűségeket állítja reflektorfénybe.Mert a bankettszerű összejövetel noha a Hamlet gondolatvilágáról, írójának, a mű lehetséges színpadi értelmezéseiről folyik az eszmecsere" a rendező, a színészek, a színikritikusként jelenlévő újságíró és néhány sznob részvételével csakhamar kicsinyes rivalizáló megnyilatkozásokkal, a kollégák szapulásával folytatódik, ahol egy pillanatra még a gömbölyded asszonyság medve-férje is főszereplővé léphet elő " Es így tovább.E két vélemény jogosított fel" arra, hogy keressem a kapcsolatot a T. Olvasóval.F. A.