Bővebb ismertető
Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században
Bács-Kiskun megye helységeinek az úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 1768—1769-hői - _
NÓVÁK LÁSZLÓ
A Duna-Tisza köze változatos tájakat foglal magába. Dolgozatunk azonban nem ennek a nagy földrajzi tájegységnek áttekintését tűzte ki céljául, hanem szűkebb területét, a Pest—^Pilis—Solt vármegyéét, amely közigazgatásilag fogta egységbe a különböböző ökológiai feltételek között élő lakosságot. (1. kép) Vizsgált területünk északi határa Pest, ÉK felől a Cserhát délkelet donibvonulatai, keletről a Tisza folyó, valamint Csongrád, dél felől pedig Bács-Bodrog vármegyék fogták körbe területünket. Nyugaton á Duna határolja. Tekintettel arra, hogy a Kiskunság mint szabad jogállású terület nem tartozott a vármegj^ei hatóság alá — bár földrajzilag szervesen a Duna-Tisza köze táji egységéhez kapcsolódik —, eltekintünk annak vizsgálatától.^ E körülhatárolt terület népességének társadalmi-gazdasági és településrendszeri, azaz település-néprajzi viszonyait tekintjük át,® kísérjük figyelemmel a XVIII. században, de az egyes települések kontinuitása és a pusztásodás folyamatának megragadása céljából tekintetbe vesszük a XA^I—^XVII. századi adatokat is. Dolgozatunk adattárában a Mária Terézia által elrendelt, úrbérrendezés 1767—1769 között felvételezett kilenc kérdőpontjára adott válaszokat adjuk közre, amelyek a Solti járást, Dab, Döm-söd kivételével és a kecskeméti járás néhány községét ölelik fel. Ez a melléklet kiegészíti WELLMANN Imre közleményét, amelyben a pilisi, a váci, és a kecskeméti járás helységeinek úrbéri kérdőpontokra adott válaszait teszi közkinccsé a tudománvos kutatómunka számára.^
1 Dolgozatunk része egy nagyobb tanulmánynak, amely a Duna—Tisza köze településnéprajzi viszonyait tekinti át, s része annak a tevékenységnek, amely az Alföld Kutatás keretében történik. 2. A településnéprajz kérdéséhez lásd NÓVÁK, 1975/a. 3 "WELLMANN, 1967.
- j