Bővebb ismertető
Mit, mennyit, milyen mélységben és milyen módon kell tudnia az Európai Unióról a magyar társadalomnak néhány évvel a csatlakozás előtt? Mennyire elengedhetetlen, hogy ez a tudás differenciált legyen? A szép számban gyarapodó, magyar nyelven is hozzáférhető ismeretanyagból mennyi vonatkozik az utca emberére, a jövendő EU-polgárokra, mennyi a jelen és a jövő üzletembereire, mennyi az egyes szakmák (orvosok, mérnökök, agrárszakemberek stb.) képviselőire, mennyi a köztisztviselőkre, s a felsorolás teljessége nélkül mennyi a középiskolai tanárokra? Kiknek írjuk-oktatjuk ezeket az EU-ismereteket és miért? Azért-e, hogy a csatlakozás időpontjára a társadalom egésze többé-kevésbé tisztában legyen azzal, hogy mit hoz az országnak az EU-csatlakozás, hol lehet pozitívumokkal, s hol negatívumokkal számolnunk? Azért-e, hogy néhány év múltán EU-polgárként tudjunk viselkedni, élni a mindennapjainkat, ismerve szűkebb és tágabb környezetünk játékszabályai alakította jogainkat? Azért-e, hogy néhány év múltán magyar szakemberek ezrei élhessenek a munkavállalás, a letelepedés szabadságjogával Európa-szerte? Azért-e, hogy Európa-polgárként végre megtanuljuk tolerálni a másságot - akár a szomszédunkban letelepedő külföldiek személyében? Azért-e, hogy százával álljanak majd rendelkezésre olyan többnyelvű magyar szakemberek, akik versenyképesek lesznek a brüsszeli bürokraták népes táborában? Ezekre a kérdésekre természetesen sokféle válasz adható, és ezekről a válaszokról éppen a magyar felsőoktatásban sokat kell még vitatkoznunk.E kötet elsősorban tankönyv, főiskolai hallgatóknak szántuk, de fogalmazása olyan közérthető, hogy bárkinek szólhat,a ki egyetlen könyvből akar rendszerezett, megbízható tudást szerezni az európai integrálódási folyamatról. A középiskolai tanárok a legnagyobb felelősséget vállalják, ha nem is az EU-ról szóló ismeretek terjesztésében, de az EU-taggá válásunkkal kapcsolatos szemléletformálásban. Éppen a középiskolai tanárok azok, akik az újra leginkább fogékony korosztállyal szembesülnek. Nekik kell felkelteniük az érdeklődést az egységes Európa iránt, nekik kell összeférhetővé tenniük gyerekeink gondolkodásában és érzésvilágában az Európa-polgárságot és a magyarságot, nekik kell ráébreszteniük a fiatalokat arra, hogy mit is jelent valójában a nyugati társadalmakban évszázadok alatt kiérlelt demokrácia, hogyan kell öntudatos, jogaikat ismerő, mások jogait tiszteletben tartó, félelem nélküli, szabad emberré válniuk. De a középiskolai tanárok mellett haszonnal forgathatják a könyvet valamennyi kamara, a szakmai szervezetek képviselői, illetve bármely felsőoktatási intézmény hallgatói.