A kispesti főplébánia centenáriuma 2004 (dedikált példány) [antikvár]

Egyházközségünk, templomunk, életünk nem pusztán emberi mű. Kezdetén Isten ajándékozó szeretete áll. Az O jóságos keze írja történetünket, és a hit próbatételein keresztül vezeti a beteljesedés felé. Ez az isteni Gondviselés küldte 1883. augusztus 1-jén Ribényi Antalt, mint szervező lelkészt a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony plébániáról Kispestre. E kis településnek a főváros határában még alig 2.000 lakosa volt. Temploma csak egy 12*7,5 m-es vakolatlan épület a mai templom tornyának és kórusának a helyén. O építette 1884-ben a plébániát, és sok küzdelem és meg nem értés után 1904-ben a templomot, amely akkor a Szent Rudolf fogadalmi templom nevet viselte. Kovács Vince váci püspök kormányzása alatt 1955. november 13-án pápai engedéllyel lett a templom védőszentje Nagyboldogasszony. 100 éves a templom, és 120 éves a plébánia. Ez alatt az idő alatt hét plébánosa és nyolcvanhat káplánja volt egyházközségünknek. Történelmünk homokóráján pedig lepergett az első világháború. Jött a trianoni békeszerződés, és hazánk egyharmadára zsugorodott. Majd lezajlott a második világháború a maga szörnyűségeivel, és következett a diktatúra, aztán az 1956-os szabadságharc és a megtorlás. Végül a rendszerváltás a maga ellentmondásaival. Mire templomunk felszentelésének századik évfordulóját ünnepeljük 2004. október 23-án, a megosztott Európa helyett egy közös Európában adhatunk hálát a jó Istennek csodálatos szeretetéért, hogy SS újra meg újra megtapasztalhattuk: O mindig velünk van, és „az istenszeretőknek minden a javára válik". E könyv célja, hogy az utókor számára megörökítse a teljesség igénye nélkül, mi is történt plébániánkon az elmúlt 120 esztendő alatt. Köszönet munkatársaimnak, hogy a kutatásban és az összegyűjtésben segítettek.