A Balaton-felvidék (aláírt és dedikált példány) [antikvár]

öldtörténeti korok tanúja, helyszíne, eseményeinek őrzője; az itt hosszabb- rövidebb időre megfordult, letelepedett népek-népcsoportok lakóhelye. Magyarország történelmi folyamatainak színhelye, a lovas-nomád törzs portyázásától a letelepedésig, majd az államalapításig. I. István, és az őt követő uralkodók kereszténységet támogató rendeletei következtében megépült templomok, kolostorok romjainak tárháza, melyek történelmünk sötét vagy dicső időszakaira - tatárjárás, török veszedelem, oszmán hódoltság, elbukott szabadságharcok, Habsburg uralom -emlékeztetnek. Könyvünk a Keszthelyi-fennsíktól a Tapolcai- és a Káli-medencén keresztül a Tihanyi-félszigetig és Balatonkeneséig tekinti át az érdeklődésre számot tartható területeket. Pannónia provincia e területén leszerelt római katonák kaptak birtokokat, de mások is kedvelték mint lakóhelyet és gazdasági vidéket. Virágzó villagazdaságainak ragyogó tanúi a Seuso-kincsek: a csodálatos leletegyüttes alapján részletesen el tudjuk képzelni azt a jólétet, ami itt jellemző volt: lakomák, vadászatok, társasélet, ékes tárgyak, magas színvonalú ötvösművesség. A római kultúra meghonosodott az itt élők mindennapjaiban. Róma bukása után barbár törzsek, később Attila hunjai éltek ezen a vidéken, honfoglaló őseink élén maga Árpád fejedelem is tábort ütött a Balaton-felvidéken. I. István a kereszténység felvételét követően rendeleteivel kedvező körülményeket teremtett a vallási élet kibontakozásához. Szerzeteseket hívott az országba, tevékenységüket apátságok, rendházak, templomok építése jelzi.