Shakspere szinművei XI. [antikvár]

Részlet:PROLOG. KAR. Két, egyaránt méltóságos család, Szép Veronában, hol színünk leszen, Uj lángra gyújtja régi haragát, S polgárvér szennye ég polgárkezen. E két ellenség átkos vériből Balcsillagú szerelmes pár eredt; Haláluk ált', mely gyászos s rémitő, Lőn eltemetve az ős gyűlölet. Halálra jegyzett bús szerelmeik, És a szülői düh gyászfolyama, Mit el nem olt más, csak siröbleik: Szinünk két-órai látványa ma. A mit ha figyelemmel néztek végig, Pótolja hű szorgalmunk, gyöngeségit